Hódmezővásárhely A titkolt záradék: a Molotov és Ribbentrop paktum az Emlékpontban

« belépés
portál saját oldal

A titkolt záradék: a Molotov és Ribbentrop paktum az Emlékpontban2009. szeptember 10., csütörtök
a A

Molotov és Ribbentrop paktuma, amelyben két nagyhatalom felosztott egy harmadik országot egymás között és kijelölte egy új Európa határvonalait, a második világháború kirobbanásának, Lengyelország lerohanásának előzménye. Hitler és Sztálin egyezségéről a mai napon tudományos konferencia keretében tárgyaltak neves történészek az Emlékpontban.

A titkolt záradék – Lengyelország és Kelet-Közép-Európa szovjet és német érdekszférára osztása 1939-1940 címmel tudományos konferenciát tartottak ma az Emlékpontban. Az ország neves történészei mellett az eseményen jelen volt a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője, valamint a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A történettudományi tanácskozásra a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának, Lengyelország megszállásának, valamint a lengyel-magyar határ megnyitásának 70. évfordulója alkalmából került sor. Az eseményen jelen volt Hans Kaiser volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője, de ellátogatott Vásárhelyre Johanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.

A náci Németország által kirobbantott II. világháború hihetetlen fájdalmat hozott nemcsak Európának, de az egész világnak – fogalmazott beszédében a nagykövet. - Lengyelország megszállása sokként érte a kontinens országait, ennek előfeltételét pedig Hitler és Sztálin megegyezése teremtette meg 1939. augusztus 23-án, a paktum aláírásával. A mai napon azonban nem csupán Lengyelország megszállására, a háború borzalmaira, de a lengyel-magyar kapcsolatra is emlékezünk. A megszállás első hónapjaiban katonai és polgári menekültek tízezrei indultak Magyarország felé. A legfelsőbb magyar vezetés annak ellenére, hogy éppen a III. Birodalomtól várta a segítséget a trianoni békeszerződés idején elcsatolt területek visszaszerzésében, az egyre erősödő német nyomással szemben is megnyitotta a határokat évszázados barátai előtt. Az utókor kötelessége, hogy feltárja ezt a korszakot, és megmutassa, hogyan lehet háborús helyzet ellenére is az emberiesség, a hazaszeretet és a barátság értékeit választani. Nem szabad elfelejtenünk ezt a hősiességet, hiszen ennek eredménye is, hogy ma két független ország, szabad nemzet lehetünk. A közös múlt feltárása jelenti az alapot, amelyre közös jövőnket építhetjük – fogalmazott Johanna Stempinska.

Hans Kaiser beszédében kiemelte: a Ribbentrop és Molotov külügyminiszterek által előkészített szerződés hihetetlen cinizmussal rendelkezett egy harmadik, független állam területéről, egyszerűen hideg fejjel felosztottak egy idegen országot maguk között. Lengyelország feldarabolása mellett azonban már az érdekszférák tekintetében is egyeztettek: újabb és újabb országok elfoglalásáról, lerohanásáról.

- 60 millió ember halt meg a második világháborúban. Lengyelország különösen megszenvedte a világégést: települések tűntek el a föld színéről, emberek százezrei pusztultak el, a 44-es lázadást követően pedig a fővárosban kő-kövön nem maradt. Nem volt a háborút követően olyan család, ahol ne lett volna áldozat. A kibékülés, a megbékülés pedig lassú folyamat, napjainkban is tart. De soha nem jelenthet felejtést, mert azzal csak az újabb igazságtalanságokat készítjük elő. Az emlékezés a feltétele annak, hogy ne történjen újabb tragédia - fogalmazott a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője, hozzátéve: ha azt hallom, hogy a magyarok megnyitották a lengyelek előtt határaikat, németként az 1989-es határnyitás jut eszembe, és arra gondolok: nem csupán a történelem borzalmai ismétlődnek.

Dr. Lázár János polgármester beszédében mindkét fél bűnösségére, nemcsak Hitler, de Sztálin felelősségére is felhívta a figyelmet.

- Az igazságot nem lehet relativizálni. Az igazság bármilyen szempontú átértékelése, viszonyítása az objektív igazság kizárását jelenti. Amennyiben a múltat relativizáljuk, a jövőt veszítjük el, mert olyan világot építünk, amelyben már semmi sem jelent biztos pontot – hívta fel a figyelmet a polgármester.

Nem lehet kettős mércét alkalmazni sem a történelemben, sem a politikában. A paktum kapcsán is látnunk kell: egyik fél sem bűn nélküli. Elgondolkodtató azonban, hogy míg a németek szembe tudtak nézni múltjuk eme sötét periódusával, és egy német tisztségviselő itt van velünk, hogy segítsen feldolgozni az eseményeket, addig az orosz fél a meghívás ellenére nem képviselteti magát – fogalmazott a politikus.

Dr. Lázár János beszédében egy bejelentést is tett: megállapodás köttetett a Lengyel Köztársaság nagykövetsége képviseletében a nagykövetasszony és Hódmezővásárhely városa között.

- Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Emlékpont-bővítés, amely egy időszaki kiállításnak biztosít majd lehetőséget, első alkalommal – a jelenleg a Terror Háza múzeumban látható – Katyn kiállítást mutatja majd be. Év végén szállítják Vásárhelyre a katyni mészárlásról megemlékező gyűjteményt, az ideiglenes kiállítás ezzel nyitja meg kapuit - részletezte Hódmezővásárhely első embere.

Az Emlékpont konferenciatermében a történészek egész nap a paktumhoz kapcsolódó előadásokat tartottak. Kiemelt előadóként Kun Miklós történész egy új olvasatban beszélt a titkolt záradék részleteiről.

gyorsmenü
Keresés:
Belépés:
Felhasználónév:
Jelszó:
Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat »

Eseménynaptár

«2014-04»
H K SZE CS P SZO V  123456789101112131415161718192021222324252627282930

Adónaptár és számlaszámok

Helyi iparűzési adóalanyok figyelem! Közeleg a KATA-val kapcsolatos fontos, 2014. január 15-i határidő! Itt találja meg a helyi adózással kapcsolatos további információkat is.

Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség érdekét szolgálja.

Közvilágítás hibabejelentés


KOVIKA közvilágítás hibabejelentő
Hibabejelentés