Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

40 éve hunyt el Bibó Lajos

Hódmezővásárhely díszpolgára, a két világháború közötti kor ünnepelt írója, dráma- és újságíró 40 évvel ezelőtt hunyt el. 2012. október 27-én Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata megemlékezést tart az író tiszteletére.

“Nehéz itt hagyni az örök dolgokat. Az ég kékségét, a jó emberek jóságát, a napfényt, tehát mindazt, amiből az élet szépsége összetevődik. Ez fájó és keserű érzéssel tölti el az embert, hogy ez egyszer abban a pillanatban, hogy örökre lehunyjuk a szemünket, nincs többé számunkra.”

Vallomásában Bibó Lajos az életről és az elmúlásról elmélkedik. Hódmezővásárhely díszpolgára, a két világháború közötti kor ünnepelt írója, dráma- és újságíró 40 évvel ezelőtt hunyt el. 2012 október 27-én Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata megemlékezést tart az író tiszteletére. 10.30 órakor  Bibó Lajos sírjánál koszorút helyez el és köszöntőt mond Dr. Kószó Péter alpolgármester, emlékező beszédet mond Szenti Tibor író, néprajzkutató a Dilinka temetőben (Hódmezővásárhely, Csomorkány utca). 11.30 órakor a Bibó Lajos emléktáblánál helyeznek el koszorút az emlékezők (Hódmezővásárhely, Kistópart utca 38.)

            Bibó Lajos 1890. december 20-án született Hódmezővásárhelyen, az érettségiig szülővárosában tanult, majd ezt követően Kolozsváron hallgatott jogot. 1911-től a Szegedi Napló szerkesztőjeként dolgozott, majd két év múlva a Szegedi Híradónál kapott munkát, ám az első világháború kezdetével besorozták katonának, 1918-ban tért haza.

Az irodalmi palettán 1923-ban jelent meg, amikor kiadta a Fáklya füstölve ég című novelláskötetét. Első színdarabja, a Juss, 1925. március 21-én debütált a budapesti Nemzeti Színházban, amely nagy sikert ért el a kritikusok és a közönség köreiben is. Ezt követően a Báthory Zsigmond című történelmi drámával jelentkezett, melyet sokan bíráltak, bár Budapest Székesfőváros Irodalmi nagydíját megkapta a darabért 1927-ben.

1929-ben adták ki Anyám és a Meg kell a szívnek hasadni című regényét. 1931-ben a Nemzeti Színház közönsége előtt mutatták be a Csodadoktort, később A lápot és Az egyetlen asszonyt láthatta a közönség. 1937-ben két színdarabját vitték színpadra: előbb az Üveghintó című vígjátékot, majd az Eszter című drámát Dajka Margit és Jávor Pál szereplésével, illetve egy jelenet erejéig Gobbi Hildával és Gózon Gyulával. 1939-től a Délibáb című színházi hetilap felelős szerkesztőjeként helyezkedett el, s pozícióját a lap megszűnéséig, 1944-ig megtartotta. 1940-ben a Sasfészeket játszották  Csortos Gyulával a főszerepben.

 Munkássága során nem csatlakozott egyetlen írói csoportosuláshoz, párthoz sem, ami a világháború után megbosszulta magát: az új rendszer a „jobboldali lapok” szerkesztőségében végzett munkája miatt kikezdte, és egy elismert irodalmi név sem tudott kiállni mellette. Írói pályája így a második világháború után megtört, könyveit nem adták ki.

A háborút követően hazaköltözött Hódmezővásárhelyre, ahol visszavonultan élt, bár sok későbbi hódmezővásárhelyi festő, író és költő látogatta otthonában. Hallgatása 1968-ig tartott, amikor is Subások címen elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye jelent meg, 1971-ben Két novella címen a Magyar Televízió készített televíziófilmet A kenyér és a Mihály lovat akar című elbeszélésekből, 1972-ben még megérte az Anyám negyedik kiadását, majd röviddel ezután, 1972. október 27-én meghalt. 1975-ben a Magyar Televízió bemutatta A Csodadoktor című tévéjátékot is Bessenyei Ferenc és Zenthe Ferenc főszereplésével.

Hét kötetnyi elbeszélés, húsz regény és tíz dráma maradt Bibó Lajos után. Születésének 100. évfordulója, 1990. óta Hódmezővásárhely díszpolgára.