Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A 2006-os jogsértésekről vitáztak

Az országgyűlési
képviselők pénteken folytatták az állami vezetői mulasztások,
illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető
kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitáját.
A KDNP szerint az alkotmányos alapjog és a személyhez fűződő jogok sérültek
2006-ban. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a határozati javaslat
az állam felelősségvállalásának és szerepvállalásának határait
jelöli ki.

KDNP: az alkotmányos alapjog és a személyhez fűződő jogok sérültek
2006-ban

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az emberek alkotmányos
alapjoga és személyhez fűződő jogai is sérültek 2006 augusztusában
és októberében, Vejkey Imre minden áldozatnak megfelelő erkölcsi és
anyagi kárpótlást sürgetett.

A KDNP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt években strukturális
tulajdonsággá kezdett válni Magyarországon az igazságtalanság és a
tények elmaszatolása.

Vejkey Imre hangsúlyozta: 2010 tavaszán arra is mandátumot kaptak,
hogy az igazságot minél szélesebb körben újra láthatóvá és
tapinthatóvá tegyék.

Az igazságosság visszaállítására minden ártatlan áldozatnak
megfelelő erkölcsi elégtételt és anyagi kárpótlást kell adni –
szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Ez az elhúzódó
eljárások megelőzése miatt is fontos – jegyezte meg.

Az alkotmányjogász szerint a 2006. augusztus 20-i budapesti
tűzijáték és az október 17-25. közötti rendőri túllépések
következtében az állampolgárokat alapjogi sérelem érte. A tűzijáték
alkalmával nem biztosították a gyülekezéshez való jogot, az azt
követő hónapokban pedig a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát
gyakorló polgárok váltak tömegesen rendőri attak áldozataivá –
idézte fel a történteket.

Jobbik: el kell gondolkodni a közkegyelmen

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: el kell
gondolkodnia közkegyelmen azoknál, akiket “koncepciós perben”
ítéltek el a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban.Hozzátette:
őket megfelelő jóvátételhez kell juttatni, mert nem jogállami
keretek között ítélték el őket.

Hozzátette: a jogsértések olyan háborús viszonyokat eredményeztek,
amikor “válogatás nélkül vadászták le az embereket”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fővárosi Bíróság kimondta: az
elsőfokú bíróságok “tömegesen” szegték meg az előírásokat.

Az államnak ki kell fejeznie azon elkötelezettségét, hogy követni
fogja az ENSZ emberkínzás elleni iránymutatását – fűzte
hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a bűnök orvoslásra várnak, s bár a
jogszabályi keretek eddig is adottak voltak, de nem volt akarat a
jóvátétel biztosítására. Elmondása szerint az egyszerűsített eljárás
biztosítása jogalkotói feladat.

LMP: a felelősök kérjenek bocsánatot!

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: egyetértenek az
MSZP-vel abban, hogy a pártpolitikát száműzni kell ebből a vitából,
de ehhez az kell, hogy a felelősök kérjenek bocsánatot.

Augusztus 20-ával kapcsolatban az LMP-s politikus kifejtette: a
kormányzat nem tett meg mindent, hogy az embereket a legkisebb
sérelem érje. Az állam nem biztosította azt az alap elvárást, hogy
védje meg polgárait egy természeti csapással szemben, ezért az állam
csődöt mondott – közölte.

Az október 23-i eseményekkel kapcsolatban Schiffer András azt
mondta, hogy a hiba azokban van, akik politikai motivációt tettek a
rendőri intézkedés mögé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2003-óta
a rendőrség folyamatosan kijátssza a gyülekezési szabadság jogait,
garanciáit.

Hangsúlyozta: 2006 őszén egyetemes értékek sérültek: az emberi
méltóság és az abból levezethető politikai szabadságjogok, és a
jogbiztonság.

Schiffer András szerint azért is szükség van a törvényre, mert ma
lehetetlen a jogérvényesítés.

Lázár: az állam felelősségvállalásának határait jelöli ki a
javaslat

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a határozati javaslat
az állam felelősségvállalásának és szerepvállalásának határait
jelöli ki.

“Ez egy szimbolikus értelmű határozati javaslat arról, hogy mit
gondolunk az állam szerepéről 2010-ben és a következő években” –
fűzte hozzá.

Kiemelte: az Országgyűlés még a kormány megalakulása előtt
világossá kívánja tenni, hogy “mit lehet és mit nem lehet megtenni
Magyarországon”.

A fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy ő most akkor is
üdvözölné ezt a javaslatot, ha ellenzéki képviselő lenne, mert az a
véleménynyilvánítás szabadságát kívánja elismerni, nem tágítja a
kétharmados hatalom mozgásterét, hanem értelmezi és szűkíti
is.

Bárándy: ki kell fizetni a jogos kártérítéseket

A szocialista Bárándy Gergely felszólalásában úgy foglalt állást,
hogy annak ellenére sem tudja támogatni a határozati javaslat
elfogadását, hogy egyetért a nem vitatott kártérítések peren kívüli
megegyezéssel történő rendezésével.

Hangsúlyozta: a 2006-os rendőri fellépéssel kapcsolatban már
megkezdődött a felelősségre vonás, és az ellen sincs kifogása, hogy
ez a folyamat folytatódjon és akár rendőri felsővezetőkre is
kiterjedjen.

Ennek elvégzése azonban nem az Országgyűlés, hanem az
igazságszolgáltatás feladatköre, így nem határozati javaslatot kell
hozni, hanem szükség szerint rendőrségi, ügyészségi és bírósági
eljárást kell indítani – tette hozzá az MSZP-s politikus.

(MTI)