Dr. Marosi Erzsébet belgyógyász főorvos lett Hódmezővásárhelyen „A negyedév egészségügyi dolgozója”
Egy szerencsés véletlen folytán éppen ma, a doktornő születésnapján adhatta át neki Márki-Zay Péter polgármester az elismerést.
Az elismerésre bárki jelölhet olyan, az egészségügyben dolgozó embert, aki munkája, odaadása, lelkiismeretessége okán önök szerint megérdemli a díjat. A javaslatokat a városháza portájánál lévő véleményládába tehetik. A negyedév egészségügyi dolgozója mindig az, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A vásárhelyi kórházban gyógyító doktornőről egy őt ajánló páciens ebben a kedves történetben emlékezik meg.
„Pár hete kórházban voltam,a mellettem lévő ágyban, egy becsületben, tisztességben megöregedett asszony feküdt. Családja nem volt, és távoli rokonai nem sokat törődnek Vele. Egyik reggel nagyon kedves hangra lettem figyelmes. A szomszéd ágy mellett állt egy jóságot és szeretetet sugárzó, mosolygós nő. Ágyszomszédom nagyon örült a látogatónak, aki egy péksüteményes zacskót tett az éjjeliszekrényre.
– Ezt tessék megenni. Túrós bukta – mondta, és közben megsimogatta a néni karját.
– Köszönöm szépen, de igazán nem kellett volna – szabadkozott meghatódva a néni.
– Tessék csak megenni. Meg tetszik látni, hogy milyen finom. Magamnak is ilyet vettem. Holnap is benézek – mondta, és jó egészséget kívánva kedvesen elköszönt mindenkitől.
Amikor kiment a szobából, a néni megszólalt, hangjában meghatódottsággal és szeretettel:
– A belgyógyászaton ő volt a kezelőorvosom, Marosi doktornő. Főorvos, de ezt sose fitogtatja. Mindenkihez van egy kedves szava, egy biztató mosolya. Egy beteg embernek egy kedves szó bizony sokat jelent. A doktornő egy áldott jó lélek!”
