1945. április 4. a
vásárhelyi leventék számára elsősorban nem a háború végét jelenti, hanem a
rabság kezdetét. Rájuk emlékeztek idén is július 3-án és 4-én az ausztriai
Bruckneudorban.
1945. április 4-én a
vásárhelyi leventék fogságba estek a régi magyar határ mentén, Királyhidánál, ami
ma az ausztriai Bruckneudorf. Erre a napra emlékezvén minden évben küldöttség
utazik vásárhelyről a csaták helyszínére.
– Július 3-án 20-fős
küldöttségünk Fraknó várát tekintette meg. A küldöttségben a volt leventék és hozzátartozóikon kívül a az
emlékhelyeiket gondozó Hősi Emlékművek Ápolásáért Alapítvány kuratóriumának
néhány tagja is részvett. Este Mosonmagyaróvárra érkezve, a helyi temetőben
helyeztük el koszorúnkat Horvát Imre bácsi sírjánál, aki nagyon sokat tett
abban, hogy a leventék az elmúlt 20 évben méltóságteljesen tudjanak emlékezni,
felkeresni azokat a helyeket Mosonmagyaróvár környékén, ahol a fogságba esést
megelőző napokban megfordultak a leventék – ismertette az út részleteit a
hodmezovasarhely.hu-val Lakatos-Tóth István a Hősi Emlékművek Ápolásáért
Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az ünnepi megemlékezés július 4-én 10 órakor
kezdődött a Brukneudorf-i temetőben lévő kopjafánál.
– A helyi katonazenekar
közreműködésével, a Himnusz eléneklésével vette kezdetét az ünnepség. Juhász
Károly a Volt Leventék Baráti Körének elnöke emlékbeszédében kitért a fogságba esés
körülményeire, majd méltatta a Bruckneudorf-i polgárok, elsősorban a volt és a
jelenlegi polgármester a hagyományőrzésért végzett tevékenységét. Külön kitért
Angyal Laci bácsi tevékenységére, aki az elmúlt közel húsz ében gondozta és
rendben tartotta az emlékhelyeket. Gerlinde Weiss polgármester asszony
köszöntője és az osztrák himnusz elhangzása után, dr. Alácsi Ervin tábori
lelkész imával emlékezett az elhunyt bajtársakra. A résztvevők koszorút helyeztek
el a kopjafánál és a temetőben lévő első világháborús katona sírokra is. A
megemlékezés a Lajta-parton felállított vaskeresztnél folytatódott a tábori
lelkész imáival és a koszorúk elhelyezésével. A résztvevő leventék itt
elevenítették fel emlékeiket, beszélgetve unokáikkal. Hagyomány, hogy a
koszorúzás a kisváros, 1916-ban felállított monumentális I. világháborús
emlékoszlopánál ér véget – zárta a visszaemlékezést Lakatos-Tóth István.
Az ünnepség után a küldöttség
a helyi képviselő testülettel közös ebéden vett rész, ahol baráti beszélgetésen
elevenítették fel az elmúlt 20 év emlékeit.
– Az utazáshoz nyújtott
segítséget dr. Lázár János polgármester úrnak és dr. Kószó Péter alpolgármester
úrnak ezúton is szeretnénk megköszönni – tette hozzá az alapítvány elnöke.