Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A katyni tömegsírból előkerült tárgyak láthatóak az Emlékpontban

A katyni és a harkovi
tömegsírokból előkerült személyes tárgyakat is kiállítanak a hódmezővásárhelyi
Emlékpont Katyn tárlatán. A január 22-én 15 órakor megnyíló kiállítás lesz az
első tárlat, amelynek az Emlékpont közel 200 millió forintból felépülő új
időszaki kiállítótere otthont ad. A Katyn tárlatot Andrzej Przewoźnik miniszter,
a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője és dr. Lázár János
Hódmezővásárhely polgármestere nyitja meg.

A katyni mészárlásról, a XX.
század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosságsorozatáról nyílik kiállítás
január 22-én az Emlékpont új épületszárnyában. Az intézmény közel 200 millió
forintból megvalósított fejlesztését az Európai Unió csaknem 160 millió
forinttal támogatta. A beruházás keretében egy 115 négyzetméteres időszaki
kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy több mint hetven
négyzetméteres raktárral is bővült a 20. század második felének vásárhelyi
történelmét bemutató közgyűjtemény.
Az
időszaki kiállítótér első kiállításán a Katyn tárlaton az érdeklődők számos
olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során
kerültek elő. Borzalmakat „megélt” jelvény, kereszt, zsebóra, bögre sorakozik a
tárlaton egy égbekiáltó tömeggyilkosság mementójaként. Döbbenetes belegondolni,
hogy ezek az apró tárgyak ott voltak, amikor ezerszámra gyilkolták a lengyel
embereket, majd a föld alatt is hű társaik lehettek egykori gazdáiknak.
Különösen megható és jelképes az a tömegsírból kiásott kereszt, amelynek közepén
a legyőzhetetlen, kiterjesztett szárnyú lengyel sas látszik.

A katyni gyilkosságoknak 22 ezer
lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok
megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. Az Emlékpontban
látható kiállítás által megérthető a lengyel tragédia, mely máig ható fájdalmat
jelent a lengyelek százezreinek. A tárlat rendezői 42 fényképekkel és
dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként
történt, történhetett meg a gyilkos ösztönök tombolása.

Gyalog, marhavagonokban vagy
teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire, ahol a
fiatalabb, erősebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig
szovjet gyártmányú, egyenlő hosszúságúra darabolt kötelekkel kötötték hátra. A
foglyokat a gyilkosságok előtt még beoltották hastífusz és kolera ellen – azért,
hogy elhitessék velük, nyugatra mennek. A kivégzések „halállisták” alapján
történtek, a foglyokat egyenként végezték ki, maroklőfegyverrel tarkón lőtték
őket.

A vérengzéseknek több magyar
vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem
magyar lektora is ott vesztette életét. Ő szerkesztette az első lengyel-magyar
szótárt. A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok
vizsgálatában. A katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnössé nyilvánították.

A tárlatot dr. Lázár János polgármester,
országgyűlési képviselő és Andrzej Przewoźnik miniszter, a lengyel Harc és
Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője nyitja meg. A döbbenetes hangulatú
kiállítás március 15-ig tekinthető meg az Emlékpont Múzeumban.