A borzalmakra,
az emberiség ellenes tettekre, a háborús bűnökre nincs mentség és nincs
magyarázat – fogalmazott az Emlékpont új időszaki kiállítóterében berendezett Katyn tárlat megnyitóján dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. Andrzej Przewoznik, miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára szerint nincs jó és rossz diktatúra, ahogyan jó és rossz gyilkosság sincs.
A borzalmakra,
az emberiség ellenes tettekre, a háborús bűnökre nincs mentség és nincs
magyarázat – mondta el megnyitó beszédében dr. Lázár János. – A diktatúra, akár barna-fekete, akár vörös, nem
ismeri a politikai erkölcs minimumát sem, hiszen ideológiájának alapja a
hazugság, a terror, a fanatizált kegyetlenség, a fenyegetettség. Ennek egyenes
következménye a tömegmészárlás, a katyńi tömegsír, a földdel teletömődött
koponyák magánya, a szemgödrök kérdő tekintete, az egyenlő hosszúságú madzaggal
hátrakötött kezű lengyel tisztek égre meredő csontvázkeze. Ezek a kezek itt és
most is azt kérdezik, hogy miért.
A legfélelmetesebb, hogy a tarkólövések tompa puffanásával nem ért véget a
történelmi szenvedés – folytatta a polgármester. – Mert aki kigondolta ezt az ördögi tervet: a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja,
és aki kivitelezte, a kifogyhatatlan bosszúvágyáról hírhedt NKVD, a Belügyi
Népbiztosság, tehát Sztálin és Berija, már akkor tudta, hogy letagadja, és másokra,
a hozzá hasonlóan szörnyű diktatúrát működtető, vele ekkor szövetséges, németekre
fogja. Ezért használtak a kivégzésekhez német pisztolyokat. A Szovjetunió a
történelmet meghamísította, másra tolta át a felelősséget. A hazugságot
kényszerrel és erővel a megszállt kommunista országokban kötelezővé tette. Jaruzelski,
a sötét szemüveges tábornok-diktátor azonban még 1981-ben is mindent önként és büszkén
tagadott. Érdekes, hogy 2005. májusában az orosz elnök, Putyin a náci
Németország felett aratott győzelem 60. évfordulója alkalmából kitüntette.
A Molotov-Ribbentrop
paktum, aminek egyenes következménye Katyń, a történelem egyik legaljasabb,
legcinikusabb szerződése, amelyben a XX. század ördögi erői szövetkeztek a
halálfejes sapkadíszek, a hatalmas, vörös drapériákon lobogó óriási horogkeresztek,
és a sarló-kalapács övezte vörös csillag jegyében. S mindezt a munkások, vagyis
a tömegek érdekére hivatkozva, a nemzeti és a nemzetközi szocializmus égisze
alatt tették. Ez a történelmi bűn, amelyre soha nincs bocsánat – zárta gondolatait dr. Lázár János.
Andrzej Przewoznik, miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára megnyitóbeszédében elmondta: személyesen vett részt a katyni és harkovi tömegsírok, halálgödrök exhumálásánál.
Iszonyú volt, ahogyan az egyformára vágott madzagokkal összekötött kezű, katonazubbonyba takart lengyel katonatisztek holttesteit megtaláltuk a tömegsírokban – emlékezett a miniszter. – Órákon keresztül meg sem tudtunk szólalni. Ha az ember személyesen látja az áldozatokat, másként látja a történelmet is. Ma már tudjuk: azért maradhatott titokba mindaz a borzalom, ami történt, mert akik elkövették a szörnyű gyilkosságokat később a háború győzteseinek oldalára kerültek. Az 1943-as évben, amikor nyilvánosságra kerültek a valódi események, és egyre több újság írta meg mit tettek a szovjetek, egy neves amerikai lap Sztálint az év emberének választotta.
Nekünk lengyeleknek ez a mészárlás egy rendkívül fájdalmas seb – fogalmazott Andrzej Przewoznik. Lengyel értelmiségieket gyilkoltak le, és azokat, akik az előző években kivívták és megvédték az ország szabadságát. Akikről Berija azt írta: ezek a katonák javíthatatlan, esküdt ellenségei a szocializmusnak. Hazánk és a katyni mészárlás áldozatainak sorsáról egy mellettünk fekvő ország vezetése hozott gyilkos döntést. A náci Németországról és vezetésének tetteiről rengeteget beszélünk, a szovjetekéről azonban keveset. Pedig kizsákmányolás, hazugságok, gaztettek, brutális tömeggyilkosságok övezték a történelmüket, amelyet sokszor még a saját népükkel szemben is elkövettek. Nincs jó és rossz diktatúra, ahogyan nincs jó és rossz gyilkosság sem. A tárlat célja, hogy a világ, és benne elsősorban a fiatalok megismerjék, hogy egy diktatúra, egy totalitárius rendszer mire képes – fejtette ki a miniszter.
A katyni gyilkosságoknak 22 ezer
lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok
megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. Az Emlékpontban
látható kiállítás rendezői 42 fényképekkel és
dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként
történt, történhetett meg a tragédia. Az érdeklődők számos
olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során
kerültek elő.