A vásárhelyi leventék kálváriájára emlékeztek a Volt Leventék és Hadifoglyok Baráti Társaságának és a Történelmi Vitézi Rendnek a tagjai a népkerti vasútállomás bekötőútján található emlékműnél. A fiatalok 67 évvel ezelőtt, április 4-én szovjet fogságba kerültek, ahonnan a túlélők is csak évek múlva térhettek haza szülővárosukba.
Schlosser Miklós saját versével tisztelgett bajtársai előtt a Volt Leventék és Hadifoglyok Baráti Társaságának megemlékezésén. 1944 őszén 1800 vásárhelyi fiatalt munkaszolgálatra vittek, 1945. április 4-én azonban aknazáporba kerültek. Voltak, akik már a helyszínen életüket vesztették, a többieket pedig ukrajnai táborokba hurcolták el. Bár ezek a fiatalok soha nem fogtak fegyvert, mégis háborús bűnösként bántak velük és a kommunizmus évei alatt társaikról sem emlékezhettek meg. Mai napig tartó összetartásuk azonban példát mutathat a mostani generációnak is.
– Ezeknek a leventéknek, akik még ma is itt vannak velünk, elvették a fiatalságukat, de talán a sorstól valamit mégis visszakaptak azzal, hogy 1988-ban újra megtalálták egymást és a mai napig őrzik a kapcsolatokat, megemlékezéseket szerveznek, ahol az elhunyt bajtársaikra emlékeznek, akik fogságban és a Gulagon vesztették életüket – mondta Elek András szervező.
A Volt Leventék és Hadifoglyok Baráti Társasága valamint a Történelmi Vitézi Rend mellett az önkormányzat is koszorút helyezett el a népkerti emlékműnél. Dr. Kószó Péter alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy 40 éven keresztül 1945. április 4-e a szovjet felszabadítás ünnepe volt, pedig ennek a napnak a leventékről kellett volna és kell most is szólnia.