Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta Simon Ferenc

Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr a Magyar Köztársasági
Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta: Simon Ferencnek, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Református Gimnázium középiskolai tanárának. A kitüntetést október 23-án Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási
és igazságügyi miniszter adta át a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Meglehetősen sokszínű a mai napon kitüntetettek névsora, de
egy valami közös: az átlag fölötti teljesítmény, az átlag fölötti életút, átlag
fölötti tehetség jellemez mindenkit, aki ma elismerést kapott. Az átlag fölötti
tehetséget pedig, általában átlag fölötti munkával kell meghálálni a
gondviselésnek. Ők, akik a kitüntetéseket kapják ezt is teszik, mindannyiunk
örömére és mindannyiunk gazdagodására. Magyarország minden egyes kitüntetéssel
gazdagabb lesz. Nem elsősorban a kitüntetés által, hiszen mi ezzel csak
törlesztünk, a hálánkat jelezzük a kitüntetettnek, hanem azzal a munkával, amit
ők végeztek, végeznek, és reményeink szerint a jövőben is végezni fognak az érdekünkben,
a nemzet érdekében – mondta el ünnepi beszédében Navracsics Tibor,
miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki a Magyar Köztársasági
Arany Érdemkereszt kitüntetést átadta Simon
Ferencnek.

Simon
Ferenc, középiskolai tanár

Hódmezővásárhelyen
született 1961. március 11-én. A Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai és Műszaki
Szakközépiskolában érettségizett 1979-ben, majd a Juhász Gyula Tanárképző
Főiskolán tanult tovább, ahol 1984-ben magyar-történelem szakos általános
iskolai tanári oklevelet kapott. 1984-ben a szegedi József Attila
Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári, majd 1993-ban a Juhász Gyula
Tanárképző Főiskolán könyvtáros diplomát szerzett. 1984-től óraadó tanár,
napközis nevelő volt a Kertvárosi Általános Iskolában. 1985-től a Bethlen Gábor
Gimnázium (1994-től Bethlen Gábor Református Gimnázium) magyar-történelem
szakos tanára, 1990 és 1995 között könyvtáros-tanára. 1995 és 1997 között a
gimnázium igazgatója, majd ismét tanára és a muzeális gyűjtemény könyvtárosa.
Felesége 1995. december 2. Bereczki Sára magyar-történelem szakos tanár, írói
nevén Borbás Rozália, az Endymion című, Csokonairól szóló regény szerzője.

Kutatási és érdeklődési területe:
irodalomtudomány, hermeneutika, líraelmélet, irodalomkritika, filozófia,
helytörténet, iskolatörténet, diákszínjátszás.

Kitüntetések: Miniszteri Dicséret
(1990). Pro Scholae et ecclesiae (a Bethlen Gábor Református Gimnázium által
adományozott kitüntetés, 2009), „Pro Urbe” (Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város
Önkormányzatától, 2010. március 15.)

Szakmai önéletrajz

1961. március
11-én születtem Hódmezővásárhelyen. A Szántó Kovács János Általános Iskola
befejezése után a Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai- és Műszeripari
Szakközépiskolában tettem érettségi vizsgát. Középiskolás koromban a humán
tárgyak iránti – korábban is meglévő – vonzalmam egyre jobban erősödött.
Különösen az irodalom, azon belül is a költészet vonzott. Ez az érdeklődés
határozta meg, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán
folytassam tanulmányaimat. Tanulmányi eredményem lehetővé tette, hogy a
főiskolával párhuzamosan a József Attila Tudományegyetem bölcsész karán magyar
szakos középiskolai tanári képesítést is szerezzek. Főiskolai szakdolgozatomat
Szilágyi Domokos költészetéről, az egyetemit Juhász Gyula önarcképverseiről
készítettem.

Pályakezdőként
a helyi Kertvárosi Általános Iskolában kaptam napközivezetői és tanári állást.
A délutáni foglalkozások nagyon jó pedagógiai gyakorlatnak bizonyultak:
megismerkedhettem a 10-14 éves korosztály életkori sajátosságaival, tanulási
nehézségeikkel, tanórán kívüli magatartásukkal. Délelőtt két osztályban – az 5.
és a 6. évfolyamon – tanítottam történelmet.

Nagy örömömre
1985-ben kerülhettem a Bethlenbe, ebbe a nagy múltú, ősi iskolába, amely már
épületének hangulatával is fegyelmez és tanít. Szaktárgyaim oktatásán kívül
négy évig a levelező tagozat munkájában is részt vettem. Lelkes diákokkal
folytattuk a Bethlen Újság című
diáklap megjelentetését.

Az
1987/88-as tanévtől – iskolapolitikai okokból az 1999 és 2004 közötti hatéves
kényszerszünet kivételével – folyamatosan a gimnáziumban működő egyik
diákszínpad vezetője vagyok. A tanításon kívüli munkában itt kaptam a legtöbb
élményt a diákoktól: az ifjúság lendületét, szorgalmát és sokoldalúságát, az
alkotás örömét. Itt bizonyosodtam meg róla, hogy a szeretet- és bizalomelvű
pedagógia eredményes, hiszen a színjátszók minden külső kényszer nélkül
tanulnak meg hosszú és nehéz szövegeket az előadás sikere érdekében. Kezdetben
irodalmi összeállításokat készítettünk, ezt követően pedig elsősorban
klasszikus darabokat vittünk színre.

A
legsikeresebbek:

1989.
„A szétszóródás előtt” című összeállítás a helyi Karácsonyi Amatőr Gálán
csoportos fődíjat (15000 Ft),
majd a Gyulán megrendezett XIV. Erkel Ferenc Diákünnepeken különdíjat, egy
későbbi, a Litera-Turné Alapítvány által kiírt egyéni forgatókönyv-pályázaton
pedig a Duna Televízió 20000 Ft-os díját nyerte.

Kocsis István:
Árva Bethlen Kata – monodráma. Előadta Szabó Márta, akiből később színész lett,
legutóbb a Mester és Margarétában
játszott főszerepet a Nemzeti Színházban.

1995. Molière-unplugged, avagy a szerelem mint orvos
– komédia egy felvonásban. Az előadás a gyulai Erkel Diákünnepeken arany
minősítést kapott. Egyik főszereplője Pikali Gerda volt, akit később felvettek
a Színművészeti Egyetemre, azóta színművészként dolgozik Budapesten.

1997. William
Shakespeare-Tom Stoppard: Hamlet, dán királyfi 15 percben és még egy kicsi,
avagy az „Élet mindig dráma” és rövid… „Ars longa, vita brevis” „Pótmodern”
egy felvonásban. Az előadást meghívták a Gyulai Várszínház nyári diákszínpadi
bemutatójára.

2009. Németh
László: Pusztuló magyarok. A vásárhelyi ősbemutatón jelen voltak az író
leányai, akik Német László művekkel ajándékozták meg a szereplőket. Közülük
Fehér Balázs az előadás napján Győrben Kazinczy Emlékérmet szerzett, majd
felvették a Színművészeti Egyetemre. Egy másik szereplő, Dobos Kata,
alapítványi iskolában tanul színjátszást.

1990-ben
miniszteri dicséretben részesültem.

1989 ás 1993,
majd 2005 és 2009 között a tanári pálya legszebb és legfelelősségteljesebb
területén: osztályfőnökként dolgozhattam. A szaktanári munka során is döntő a
tanári személyiség hatása, de mindez koncentráltabban jelentkezik
osztályfőnökként. A tudományok iránti lelkesedés felkeltése, a nevelési
helyzetek sokszínűsége, a tanár-diák viszony alakítása, a szülőkkel és az
osztálytanárokkal való kapcsolatteremtés mutatja a feladat sokrétűségét. A
pályaválasztás szervezése és irányítása naponként figyelmeztet annak
felelősségére, hogy a rámbízott életek megfelelő irányban induljanak. A
befektetett munka megtérült: a magyar-történelem tagozatos osztály 90%-át
vették fel felsőoktatási intézménybe az érettségit követő egy éven belül. A
legkiemelkedőbb diákok az országos
döntőkben kiváló eredményeket értek el. Osztálykirándulásainkon bejártuk
Magyarország és Erdély legszebb tájait.

1990-től a
tanítás és a színpadvezetés mellett félállásban a muzeális értékű könyvtárat
gondozom. A szakszerű munka érdekében könyvtárosi képesítést szereztem a Juhász
Gyula Tanárképző Főiskolán. A gimnázium egyik legértékesebb része az ún.
„Tanári könyvtár”, amelyben 40000 1945 előtti dokumentum található. Különösen
fontos, hogy 1727 óta folyamatos a gyűjtemény gyarapodása; szerencsésen
sikerült átvészelnie a történelem viharait, így itt közvetlenül tanulmányozható
egy szervesen fejlődő református
gimnázium könyvkultúrája.

1990 és 1994
között pályázataink alapján és Hódmezővásárhely országgyűlési képviselőinek
segítségével (Dr. Kószó Péter és Dr. Grezsa Ferenc) sikerült restauráltatnunk a
65 db antikva, vagyis XVI. századi könyveink nagy részét, és egyéb értékes
dokumentumainkat. Ennek értéke, akkori árfolyamon számolva, meghaladja a
négymillió forintot. Ez a munka azóta is folyamatos, noha intenzitása és
volumene – rajtunk kívülálló okok miatt – jelentősen lecsökkent.

Csatlakoztunk,
szerény lehetőségeinkhez mérten, a Pro
Bibliothecis Ecclesiarum et Scholarum alapítványhoz. Magánkezdeményezéssel,
1990-ben Farkas Ferenc gimnáziumi tanár 50 000 Ft-os alaptőkével létrehozta a Bethlen Bibliotéka alapítványt
könyvtárfejlesztési célokra. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
által meghirdetett pályázatok és Sisák Zoltán kollégám segítségével az elsők
között csatlakozhatott a gimnázium az Internethez.

Az 1994.
októberében a Szőnyi Benjámin halálának 200. évfordulója alkalmából rendezett
tudományos konferenciához kapcsolódóan emlékkiállítást rendeztünk a debreceni
Református Kollégium Nagykönyvtára, a hódmezővásárhelyi Városi Levéltár, a
Tornyai János Múzeum, az Ótemplom és a Bethlen Gábor Református Gimnázium
anyagából. A „Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” alapítványhoz és a „Magyar
Tudományért” alapítványhoz benyújtott pályázataim révén sikerült előteremteni a
konferencián elhangzott előadások megjelentetéséhez szükséges összeget. Bethlen
gimnázium igazgatója voltam (1995-97)

Örülök, hogy
1996-ban, a megrendezhettük a Bethlenes diákok első világtalálkozóját.

2004-ben
polgármester úr és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének felkérésére
részt vettem az Emlékpont Múzeum és Oktatási Központ létrehozásában, a
budapesti és a helyben dolgozó történészek, anyaggyűjtők koordinálásával.

2004-től,
ugyancsak az előbbiek felkérésére, a Czirbusz Piroska Emlékére a
Hódmezővásárhelyi Művészetekért Közalapítvány kuratóriumának elnöke vagyok,
ahol a kuratóriummal együtt a helyi könyvkiadást, a tehetséges alkotókat
igyekszünk segíteni.

2006-2007-ben,
Árva Lászlóval közösen, megírtuk a 100
tétel magyar nyelv és irodalomból című könyvet, ami az emelt szintű szóbelire
való felkészüléshez ad, reményeink szerint, nagy segítséget.

Előadások
konferenciákon: Az 1808-as hódmezővásárhelyi tűzvész és Újváros alapítása, a Berei
Farkas András konferencián, 2008-ban A Cseresnyés-gondolat. Németh Lászlóról és
a Cseresnyés Kollégiumról. 2009. június. Városháza Díszterme.

Könyvbemutatók
és előadások irodalmi esteken:

Szenti Tibor:
Vásárhelyi emlékeim

Gömöri István
és Buda Ferenc

Lőrincz László

Erdős Olga

Vári O. Péter,
Sylvester Lajos, Farkas Árpád, Bogdán László műveinek bemutatása.

Publikációk

Könyvek

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Református Gimnázium Évkönyve. Hódmezővásárhely, 1996. 273 p. (Közzéteszi Simon
Ferenc igazgató.)

A Bethlen Gábor Református
Gimnázium 16. századi könyvei. [Katalógus.] Szerk. Monok István. Összeáll.
Zvara Edina, Simon Ferenc. Hódmezővásárhely, Scriptum Rt., 1998. 103 p.

Derzsi Gergely István: Próbakő,
1746. Unitárius kézirat, kiadatlan. Digitalizálás: Simon Ferenc

Árva László-Simon Ferenc: 100
tétel magyar nyelv és irodalomból (emelt szintű szóbeli). Szeged, Maxim
Könyvkiadó., 2007.

A vásárhelyi példa. Emlékkötet a
Cseresnyés Kollégiumról a diákotthon hetvenedik tanévében. Szerk. Simon Ferenc.
Hódmezővásárhely, 2009. 132. p.

Lőrincz László: Maradékok az
életemből. Lektorálta Simon Ferenc, Szerk. Benák Katalin, Szeged, 2009. 131. p.

Előadások

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Gimnázium könyvtárának múltja és muzeális értékei. Előadás az Országos
Széchényi Könyvtárban a régi középiskolai könyvgyűjteményekről rendezett
fórumon, Budapest, 1992. március

Az Internet szerepe az oktatásban
és a könyvtárhasználati ismeretek elsajátításában. Előadás prezentációval a
Könyvtárostanárok Egyesülete IX. Nyári Akadémiáján, Debrecen, 2002. június
24-28.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Református Gimnázium könyvtárának múltja és muzeális értékei. Előadás
prezentációval a gimnázium könyvtáráról a visszatérés 10. évfordulóján,
Hódmezővásárhely, 2005. április 29.

Az 1808-as hódmezővásárhelyi
tűzvész és Újváros alapítása. Előadás a Berei Farkas András konferencián
2008-ban.

A Cseresnyés-gondolat. Előadás
Németh Lászlóról és a Cseresnyés Kollégiumról. 2009. június. Városháza
Díszterme.

A „Columbo-módszer” mint
(irodalom)értelmezési modell a középiskolában. Előadás prezentációval
középiskolás diákoknak. Szolnok, 2009. november 12.

Esszék, tanulmányok, kritikák könyvekben, folyóiratokban és interneten

Iskolánk a forradalom és a
szabadságharc idején [1848/49]. Tanulmány. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Gimnázium Évkönyve, Hódmezővásárhely, 1990. 16-23. p.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor
Gimnázium könyvtárának múltja és muzeális értékei. Tanulmány. Vásárhely és
Vidéke 1992. március 31.

A széki templomtól a
Süleymaniye-dzsámiig. Esszé. PoLíSz, Bp., 1994. 26. szám 15-19. p.

Priamosztól Ibrahim
Müteferrikáig, A gimnázium tanulmányi kirándulása: Törökország-Kisázsia. Esszé.
A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, Hódmezővásárhely, 1994.
37-47. p.

Bemutatkozik a hódmezővásárhelyi
Bethlen Gábor Református Gimnázium. In: Keresztyén Nevelés, 1995

A töredékesség teljessége.
Kritika. (Erdei-Szabó István: A távolság leltárhiánya, Barbaricum Könyvműhely,
Karcag, 1999) Eső, 2000. 1. http://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon01.htmhttp://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon01.htm

Szenci Molnár Albert Bibliája a
hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Tanulmány. Könyv és
Nevelés, 2000. 2. http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/2/cikk20.htmlhttp://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/2/cikk20.html

Az utazás elégiái. Kritika.
(Filip Tamás: Amin most utazol) Holmi, 2002. 2. 234-238.

A szöveguniverzum
háttérsugárzása. Tanulmány. Eső, 2002. 4. 80-91. p. http://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon02.htmhttp://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon02.htm

Tudósítás a fehér pokolból.
Kritika. (Molnár H. Lajos: A fehér vírus. Lektűr, 2001) Eső, 2003. 1. 100-106.
p. http://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon03.htmhttp://www.vfmk.hu/vfek/Irodalom/simon/simon03.htm

A “Columbo-módszer”
mint (irodalom)értelmezési modell a középiskolában. A létrehozó
szövegmagyarázat (a generatív poétika) elmélete és gyakorlata, [I. rész].
Tanulmány. Oktatási segédanyag. Eső, 2003. 3. 83-97. p. http://vfek.vfmk.hu/eso/2003_3/021.htmlhttp://vfek.vfmk.hu/eso/2003_3/021.html

A közjegyző a Nyugatban. A
közjegyző alakja az irodalomban. Tanulmány. Közjegyzők Közlönye, 2003. 12.
3-14. p.

A “Columbo-módszer”
mint (irodalom)értelmezési modell a középiskolában. A létrehozó
szövegmagyarázat (a generatív poétika) elmélete és gyakorlata. [II. rész].
Tanulmány. Oktatási segédanyag. Eső, 2004. 2. 110-116. p.

A lírai irányok arányai. Kritika.
(Szép versek 2004, Az év versei 2004.) Eső, 2004. 4. 125-128.

Jenei Gyula: Grafitnap. Kritika.
Kortárs, 2004. 6. 112-115. p. http://www.kortarsonline.hu/0406/simon.htmhttp://www.kortarsonline.hu/0406/simon.htm

Az Európai Unióról szóló
tájékoztatás és az olvasók képzése. Beszámoló egy portugáliai tanulmányútról
(2004. október 3-10.), Könyvtári levelező/lap 2004. november, 22-26. p. http://www.vein.hu/library/iksz/serv/kll/full0411/22-29.pdfhttp://www.vein.hu/library/iksz/serv/kll/full0411/22-29.pdf

Az Internet szerepe az oktatásban
és a könyvtárhasználati ismeretek elsajátításában. Tanulmány. In: Az iskolai
könyvtár új modellje a gyakorlatban, Könyvtárostanárok Egyesülete, Flaccus
Kiadó, Bp., 2004. 71-94. p.

A harmadik szem költészete.
Kritika. (Filip Tamás: A harmadik szem) Holmi, 2005. 3. 353-356. p. http://www.holmi.org/pdf/holmi2005-03.pdfhttp://www.holmi.org/pdf/holmi2005-03.pdf

„kinéz hát rajta és mindent
belát”. Az irodalomtudomány és a középiskolai tanítás. Esszé. Eső. Irodalmi
lap, 2006. (9. évf.) 3. sz. 36-43. p.

A véletlen metaforái. Kritika.
Filip Tamás: Mentés másként. Ráday Könyvesház, Bp. 2005.

Eső. Irodalmi lap, 2006. (9.
évf.) 4. sz. 86-92. p.

Az 1808-as hódmezővásárhelyi
tűzvész és Újváros alapítása (23-27. p.) In Berei Farkas András: A kis Trója
pusztulása. Hódmezővásárhely, Borda Antikvárium. 2008. 32. p.

A (le)leplezett (én)képek.
Kritika. (Filip Tamás: Rejtett ikonok. Holmi, 2009. (21. évf.) 1. sz. 106-110.
p.

A könyvtári rendszerek
tanulmányozása és a felhasználók képzése Norvégiában és Izlandon.

Könyvtári levelező/lap, 2009.
(21. évf.) 1. sz. 30. p.

A Cseresnyés-gondolat. Esszé
Németh Lászlóról és a Cseresnyés Kollégiumról. (6-19. p.) In A vásárhelyi
példa. Emlékkötet a Cseresnyés Kollégiumról a diákotthon hetvenedik tanévében.
Szerk. Simon Ferenc. Hódmezővásárhely, 2009. 132. p.

A beszédcselekvés (po)etikája. Nagy
Gáspár összegyűjtött versei. Tanulmány. Eső. Irodalmi lap, 2009. (12. évf.) 2.
sz. 71-81. p.

A léthimnusz poétikája. Lőrincz
László költészetéről. (120-125. p.) In Lőrincz László: Maradékok az életemből.
Szerk. Benák Katalin. Szeged, 2009. 131. p.

Forgatókönyvek, műsorok

A szétszóródás előtt. Irodalmi
összeállítás. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve,
Hódmezővásárhely, 1992. 70-86. p.

Széchenyi Döblingben. Irodalmi
összeállítás Széchenyi István emlékére. In Ünnepel az iskola (A Pest Megyei
Pedagógiai Szolgáltató Intézet díjnyertes művei) 3. rész, Egyéb iskolai
ünnepek, 2., jav. kiadás, Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Bp.,
2000., 37-50. p.

„A költő felel”. Irodalmi műsor a
költészet napjára. In Ünnepel az iskola (A Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató
Intézet díjnyertes művei) 3. rész, Egyéb iskolai ünnepek, 2., jav. kiadás, Pest
Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Bp., 2000., 51-68. p.

„Családommá fogadom, akit a te
műved idehív” (Németh László: Cseresnyés) A Tanyai Tanulók Otthonától a
Cseresnyés Kollégiumig. Dokumentumjáték a múltról a jelenben a Cseresnyés
Kollégium 70. születésnapjára. (88-109. p.) In A vásárhelyi példa. Emlékkötet a
Cseresnyés Kollégiumról a diákotthon hetvenedik tanévében. Szerk. Simon Ferenc.
Hódmezővásárhely, 2009. 132. p.

Diákszínpadi rendezések

1988. május 27-én a hazánkba
menekültek megsegítésére

Széchenyi Döblingben. Pázmány
Péter, Széchenyi István, Baka István, Csoóri Sándor, Hervay Gizella és Zalán
Tibor írásaiból összeállította és rendezte Simon Ferenc.

1989. április 18-án a Szegényeket
Támogató Alap javára:
Kocsis István: Árva Bethlen Kata – monodráma – (részlet) Szabó Márta (később
színész lett)

A szétszóródás előtt – Irodalmi
összeállítás. Nyírő József, Ady Endre, Szkhárosi Horvát András, Kós Károly,
Jékely Zoltán, Kosztolányi Dezső, József Attila, Gál Sándor, Thinsz Géza,
Szilágyi Domokos, Gyékényesi György, Kányádi Sándor, Márai Sándor és Illyés
Gyula írásaiból szerkesztette és rendezte Simon Ferenc. Az előadás a helyi
Karácsonyi Amatőr Gálán csoportos fődíjat (15000 Ft), a Gyulán
megrendezett XIV. Erkel Ferenc Diákünnepeken különdíjat, egy későbbi, a
Litera-Turné Alapítvány által kiírt egyéni forgatókönyv-pályázaton pedig a Duna
Televízió 20000 Ft-os díját nyerte.

1990. április 26-án A szívem
nagyon forró kezd lenni – Karay Ilona hagyatéka – monodráma

Arisztophanész: Lysistraté –
komédia egy részben

1991. április 25-én Lászlóffy
Csaba: Akit a kereszten felejtettek, avagy álomképek a történelemről –
comico-tragoedia

1992. április 30-án a
“Bethlen Bibliotéka” és a “Bethlen Gábor Gimnáziumért”
alapítványok támogatására Moliere: Tudós nők – komédia egy részben (szereplő:
Pikali Gerda, később színművész lett)

1993. április 29-én a gimnázium
fennállásának 270. évfordulóján

Goldoni: Mirandolina – komédia
egy felvonásban

1994. Lorca: Rosita leányasszony
– színmű egy felvonásban

1995. május 4.Molière-unplugged, avagy a szerelem mint
orvos – komédia egy felvonásban

Az előadás a gyulai Erkel
Diákünnepeken arany minősítést kapott.

1996. április 29. Csiky Gergely:
A nagymama – vígjáték egy felvonásban

1997. William Shakespeare-Tom
Stoppard: Hamlet, dán királyfi 15 percben és még egy kicsi, avagy az “Élet
mindig dráma” és rövid… “Ars longa, vita brevis”
“Pótmodern” egy felvonásban. Az előadást meghívták a Gyulai
Várszínház nyári diákszínpadi bemutatójára.

1998. Szophoklész: Antigoné

2005. Vidám és jó volt –
Emlékműsor József Attila születésének századik évfordulójára, 10 évesekkel

2006. Shakespeare: Rómeó és Júlia

2007. Shakespeare – Szigligeti
Ede – Kálnoky László – Timár György: XIX. Henrik és XIX. Henrietta,
Műfordítás-paró-diák.

2008. Molière: Gömböc úr 2.0

2008. december 12. „Családommá
fogadom, akit a te műved idehív” (Németh László: Cseresnyés) A Tanyai Tanulók
Otthonától a Cseresnyés Kollégiumig. Dokumentumjáték a múltról a jelenben a
Cseresnyés Kollégium 70. születésnapjára.

2009. Németh László: Pusztuló
magyarok, 1936–1946. Diákszínpadra alkalmazta és rendezte Simon Ferenc. (A
szereplők közül Fehér Balázs Kazinczy-érmet szerzett, jelenleg a Színművészeti
Egyetem hallgatója, Dobos Kata színész II. képzésben vesz részt)

2010. április Molière: Sganarellné avagy a képzelt
megcsalás – Komédia egy felvonásban, Fordította:
Kormos István, Diákszínpadra alkalmazta és rendezte Simon Ferenc.

Simon
Ferenc középiskolai tanár az 1994-ben alapító egyházához visszatért Bethlen
Gábor Református Gimnázium első igazgatója. Nevéhez is fűződik Hódmezővásárhely
e patinás iskolájának, a város legrégebbi oktatási intézményének újraalapítása,
újraindítása.

Irodalmi,
művelődéstörténeti érdeklődésénél és írástudó, szépírói képességeinél fogva a
gimnázium korábbi meghatározó személyiségeinek folytatójává lett, ezáltal az
ősi alma mater szellemi folytonosságának a megteremtőjévé tudott válni. Egész
tanári, művelődéspedagógusi működéséhez szorosan hozzátartozik a protestáns
iskola több évszázados szellemi hagyományainak folytatása, a Németh László
által megfogalmazott nemzetpedagógiai célok és minőségeszmény vállalása és
szolgálata.

Tevékenysége
messze túllép az osztályterem falain, noha elsőrendű szolgálatának a tantermi
munkát tekinti. Ennek minőségéről, a szűken vett tantervi követelményeken
túlmutató igényességéről diákjainak több generációja tanúskodhat. Simon Ferenc
tanár úr órája szellemi kaland, kitekintés a magyarság és az egyetemes
művelődés tágas tereire, diákjaival maradandó élményeket közöl. Amellett, hogy
a szellem és a nemzet napszámosaként áruba nem bocsátható, időfeletti
mértékekkel mér, igazi pedagógusként nyitott a diákok mai életvilágára. A
hatékony értékközvetítés és a befogadó pedagógusi attitűd jegyében kész
megérteni és kortársként értelmezni, sőt elsajátítani a diákok sajátos
értékeit, szimbólumait. Mindezt a hagyományos tanári minta, a tudást és
emberséget követelő szeretet jegyében, a tudásban elfogadott tekintély feladása
nélkül képes elérni. Sőt, egész habitusával azt a pedagógiai igazságot éli meg,
hogy az az eredményes nevelő, aki az általa közvetített értékek befogadására
megelőlegező, befogadó magatartásával készteti a neveltjét. Másrészt, a tanulói
képességek és készségek fejlesztésében arra a mesterségbeli tudásra támaszkodik,
amely nem akarja megkerülni a megértés, az értelmezés passzívnak tűnő, rögös
útját, miközben kísérletezésre és bátor megszólalásra ösztönöz.

Iskolai
diákszínpad–szervező, rendezői, forgatókönyvírói és drámapedagógiai
teljesítménye révén a hagyományos Bethlen–estek mára az egész város rangos
kulturális eseményévé emelkedtek.

Simon
tanár úr írói és szerkesztői munkáját számos cikk, tanulmány, kiadvány dicséri.

Közéleti
fórumokon, városi rendezvényeken elmondott beszédeivel az egykori rétoreszmény
értékeit mutatja fel. Közbeszédeivel a XXI. századi helyi társadalom előtt
érvényesen jeleníti meg a sajátos magyar modellt, a közéleti írót, az időszerű
társadalmi folyamatokra a napi politikáénál magasabb, egyetemes és morális
szempontok szerint reflektáló, irányt szabó poétát.

Simon
Ferenc, a tanár és az értelmiségi személyiségében egyszerre jelen van az új
iránt kíváncsi, szellemi nyitottságot tanúsító, örök diák, és az eszmei
céltalanságot, a biflázást vagy a szakszövegnek álcázott halandzsát elutasító,
szigorú és szuverén literátus ember.

Talán
épp ez az, amely annyira fontossá teszi őt iskolán belül és kívül. A folyamatos
változásokat generáló, és a folytonos változásoktól szenvedő, útkereső,
céltévesztett vagy épp céltalan nemzedékek között Simon Ferenc
hivatásteljesítése archimédészi pont, amely modellt kínál diáknak és
kartársnak, fiatalnak és felnőttnek arra, hogy lehet emberül megállni a
szellemi sodródásban, más szóval, miként lehet homok helyett kősziklára
alapozni a szellemi építkezésben.