Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A mezővárosok lehetnek a vidéki modernizáció központjai

A környezetével
és a kisebb településekkel szerves kapcsolatban működő mezővárosok
lehetnek a vidéki modernizáció központjai – jelentette ki Glatz
Ferenc akadémikus szerdán Hódmezővásárhelyen.

A mezőváros az a településforma, amelyben a városi és vidéki
életfunkció immáron ötszáz éve szervesen összefonódott, olyan
tömeges lakhely, amely szerves kapcsolatban áll környezetével –
mondta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke a szervezet Mezőváros
és vidéke címmel rendezett tanácskozásán.

Hozzátette: a mezőgazdálkodás, az ellátórendszerek, kis- és
középipari vállalkozások és a városi-piaci életforma sajátos
együttese a mezőváros.

A vidéki térségek lakosságmegtartó képességének javítása közügy: az
itt élők biztosíthatják nemcsak a helyi egészséges élelmiszert,
hanem a természeti környezet karbantartását is. A korunkra jellemző
energetikai éhségen is csak akkor lehetünk úrrá, ha használjuk a
zöld és megújuló energiaforrásokat. A biztosra jósolt vízhiány is a
vidékre irányítja a figyelmet, ahol a víznyerőhelyek többsége
található – fogalmazott a történész.

A vidéki térségekben munkahelyekre és infrastruktúrára – utakra,
internetre, iskolákra, élelmiszer- és vízellátásra – van szükség,
ezek megteremtését azonban nem lehet pusztán a piacra bízni, az
államnak is szerepet kell benne vállalnia – mondta Glatz
Ferenc.

Lázár János polgármester, a konferencia házigazdája kijelentette,
hogy a polgárosodó mezőváros az a vidéki településtípus, amely
valódi modernizációs és lakosságmegtartó képességgel rendelkezik. A
politikus történelmi példaként a 1920-as éveket említette, amikor az
ország Trianon utáni talpra állítását a kormány részben az alföldi
mezővárosok fejlesztésével valósította meg.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
elmondta, hogy a közszolgáltatások 70 százalékát a települések,
döntően a városok nyújtják a lakosságnak. A gödöllői polgármester
szerint újra kellene gondolni a városi rang odaítélésének
rendszerét. A rendszerváltás óta több mint kétszeresére, 345-re
emelkedett a hazai városok száma. Az 1800-2000 lakosú városok a
szolgáltatások terén messze nem tudnak versenyképesek lenni a
nagyobb településekkel – mutatott rá.

(MTI)