Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A Mindszenti beteg – Összefoglaló

Vizsgálat előtt már bejelentett „szakmai” döntés, jogszabálysértő bírói „felülvizsgálat” és egy bűncselekményeket elkövető, iratokat eltüntető, és az ítéleteken a kihirdetés után „dolgozó” bíró. Ez a mérlege azoknak a hatóságoknak, amelyek tevékenységében csupán egyetlen közös vonás akad: a Mindszenti beteg néven híressé vált ügyben a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház felelősségét látták bizonyítottnak. Összefoglaló.

A Mindszenti beteg

Két és fél évvel ezelőtt, 2007. április 6-án, alig pár nappal az akkor
új ellátási rend bevezetését követően egy mindszenti férfi otthonában rosszul
lett. Háziorvosi beutaló alapján, testvére a szentesi dr. Bugyi István Kórházba
szállította, ahonnan saját felelősségére később távozott. Hazaérkezését
követően ismét rosszul lett, ekkor mentőt hívtak hozzá. A kiérkező mentő a
hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházba szállította. Az intézményben azonban -az új
beutalási rendnek megfelelően- nem vehették fel, hanem állapotának
stabilizálását követően, a kiemelt, súlyponti intézménybe, a szentesi Dr. Bugyi
István Kórházba kellett küldeniük, a további kezelések elvégzésére. Mindszent
az április 1-jén bevezetett új beutalási rend szerint a szentesi kórházhoz
tartozott. A szállítást során a mentőautóban a beteg állapota váratlanul
rosszabbodott, a keringése összeomlott és életét vesztette.

Az országos
visszhangot kiváltó tragédia a sajtóban a „Mindszenti beteg” néven
vált ismertté, és politikai viták középpontjába került.

Egy vizsgálat előtt kommunikált
döntés

2007. április 11. napján, 14 órakor az Egészségbiztosítási Felügyelet
akkori elnöke, dr. Kovácsy Zsombor, az ÁNTSZ vezetőjével, Falus Ferenccel
tartott közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: sem az Országos
Mentőszolgálat, sem a mindszenti háziorvos, sem a szentesi kórház felelőssége
nem állapítható meg, ellenben „a hódmezővásárhelyi kórház esetében vannak olyan
tényezők, amelyek arra utalnak, hogy ott nem minden az ilyenkor elvárhatónak
megfelelően történt”, és már ekkor felvetette a büntetőjogi felelősség
megállapítását is. Tette ezt úgy, hogy az általa vizsgálatra kijelölt
szakfelügyelő főorvosok, még el sem értek Hódmezővásárhelyre, semmilyen
dokumentumot még nem adott át, küldött el az Erzsébet Kórház az EBF-nek. Minden
alap nélkül, előre kijelentette az Erzsébet Kórház felelősségét. Az ÁNTSZ
vezetője, szintén a tények ismerete nélkül, az eljárás elején már kimondta,
hogy az Erzsébet Kórház hibázott.

A vizsgálatot lefolytató szakorvosok a sajtótájékoztatót követően
érkeztek csak meg az Erzsébet Kórházba, a kiállított jegyzőkönyvek alapján
pedig – ellentétben a sajtótájékoztatón elhangzottakkal – megfelelőnek találták
az Erzsébet Kórház tevékenységét:

„A beteget a fenti napon – néhány órával azt követően, hogy Szentesen
sürgősségi betegellátásban részesítették, majd ezt követően saját felelősségére
elbocsátották – az OMSZ szállította a hódmezővásárhelyi kórház sürgősségi
betegellátó helyére. Itt a rendelkezésre álló szentesi lelet, valamint az
ügyeletes orvos által végzett fizikális vizsgálat alapján megállapítást nyert,
hogy a beteg közvetlen életveszélyben nem volt, állapotát stabilnak,
szállíthatónak véleményezték, és mivel a fekvőbeteg ellátásra területileg illetékes
osztály a Szentesi Belgyógyászati Osztály volt, ezért mentővel oda
irányították”

Dr. Somfay Attila az ÁNTSZ
regionális tüdőgyógyász szakfelügyelő főorvosának jelentése. Kelt: 2009.04.11.
14.50

„Az ügyeletes szakorvos a kórelőzményi adatok, valamint az elvégzett
fizikális vizsgálat, a beteggel történt kommunikáció alapján a beteg állapotát
stabilnak értékelte. Döntésének – mely szerint a beteget az őt beszállító
mentőegységgel a Dr. Bugyi István Kórházba irányította – a jelenleg érvényben
lévő sürgősségi és belgyógyászati fekvőbeteg ellátására vonatkozó területi
ellátási kötelezettséget vette figyelembe.”

Részlet dr. Erdélyi Zsuzsanna megyei szakfelügyelő főorvos vizsgálati
jelentéséből, amelyet dr Brunner Péter az Országos Szakfelügyeleti Módszertani
Központ főigazgatójának megbízása alapján végzett, a jegyzőkönyvet 2007. 04.
11-én 16 óra 15 perckor rögzítették az Erzsébet Kórházban.

Mindezek ellenére, egy meglepően gyors eljárást követően az
Egészségbiztosítási Felügyelet, 2007. május 14. napján a hódmezővásárhelyi
Erzsébet Kórházat 3.000.000,- Ft bírsággal sújtotta.

Jogszabálysértések és bírói
bűncselekmények

Az Egészségbiztosítási Felügyelet többszörösen jogszabálysértő és
elfogult határozatával szemben, az Erzsébet Kórház keresetet terjesztett elő
Fővárosi Bíróság elé, amelyben kérte, hogy a bíróság, az EBF határozatát
helyezze hatályon kívül, és utasítsa az Egészségbiztosítási Felügyelet új
eljárás lefolytatására, és a jogszabályoknak megfelelő, új határozat
hozatalára.

A Fővárosi Bíróság hosszadalmas bizonyítási eljárást követően 2008.
április 04. napján megtartott nyilvános tárgyalásán kihirdetett ítéletével, az
Erzsébet Kórház keresetét elutasította, és az EBF határozatát hatályában
tartotta.

A Fővárosi Bíróság bírája az ítélet írásbafoglalt példányát, rendkívül
meglepő és súlyosan jogszabálysértő módon, csak egy évvel később kézbesítette
az Erzsébet Kórház jogi képviselőjének, aki azt, csak 2009. március 16. napján
vehette át.

2009. március 27. napján az Erzsébet Kórház, fellebbezést terjesztett
a Fővárosi Ítélőtábla elé, és kérte, a jogszabálysértő ítélet megváltoztatását.

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. szeptember 16. napján kihirdetett
ítéletében megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság azon ítélete, amellyel az
Erzsébet Kórháznak, az EBF határozatot megtámadó keresetét elutasította,
többszörösen jogszabálysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, a bíróságot
pedig új eljárás lefolytatására kötelezte.

Dr. Lázár János tájékoztatást
kért

A per során tapasztalt kirívó jogszabálysértések kapcsán dr. Lázár
János polgármester, országgyűlési képviselő a Legfelsőbb Bíróság elnökétől kért
tájékoztatást.

„Mi az oka annak, hogy a Fővárosi Bíróság a perben 2008. április 04.
napján megtartott nyilvános tárgyalásán kihirdetett ítéletének írásban foglalt
példányát csak egy évvel később kézbesítette a felperesi jogi képviselőnek, azt
ő, 2009. március 16. napján vehette át?

Mi a magyarázata, hogy a fellebbezésre nyitva álló törvényes határidőn
belül előterjesztett fellebbezés-indoklást, a Fővárosi Bíróság nem terjesztette
fel az ítélőtábla felé?

Mi lehet az oka annak, hogy a Fővárosi Ítélőtábla, a tárgyalásra
szóló, idéző végzésben, a peres felektől kéri, hogy a részükre kézbesített
elsőfokú ítéletet küldjék meg a másodfokú bíróságnak?”

Dr. Lázár János kérdései dr.
Baka Andráshoz a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez.

Az ügyben vizsgálat indult, amely súlyos bűncselekményekre derített
fényt.

„A Fővárosi Bíróság bírája több tíz ügyben súlyosan megsértette az
eljárásra vonatkozó szabályokat és a bíróság ellenőrzési rendszerét az iratok
meghamisításával, és egyéb módokon kijátszotta.

A Fővárosi Bíróság elnöke az ügy kipattanásakor azonnal intézkedett a
bíró jogviszonyának megszüntetése iránt és az egyéb szükséges intézkedéseket is
megtette.

Sajnálatosan az említett ügyek közé tartozik az Erzsébet Kórház
folyamatban lévő pere is. A Fővárosi Ítélőtábla az elé kerülő ügyekben a
tényállások teljes feltárására törekszik, melynek egyik eleme annak
megállapítása, hogy a felek részére milyen tartalmú határozatok lettek
kézbesítve.”

Részlet dr. Baka András a
Legfelsőbb Bíróság elnökének dr. Lázár Jánoshoz írt tájékoztató leveléből.

„A bíró az előírás szerinti időben (30 nap) „készre jelentette” az
ítéleteket, a postázásra szóló utasítás (borítékolás) az ügyekben megtörtént, a
nyilvántartás szerint az ügyek rendben – írásbafoglaltan – befejeződtek,
ugyanakkor a bíró ezt követően a leveleket visszaszedte, újra kibontotta (azaz
a kézbesítést leállította) és az ítéleteken még több hónapot „dolgozott”.”

Részlet dr. Gattner László a
Fővárosi Bíróság elnöke dr. Lázár Jánosnak írt tájékoztató leveléből.

„A fővárosi ítélőtáblai tanácselnöknek ezt a szokatlan pervezetését
egyfelől a jelen ügyben a Fővárosi Bíróság eljárása kapcsán észlelt
szabálysértések (az iratok hiányos felterjesztése, az elsőfokú ítélet hozatala
és annak kézbesítése között eltelt idő, az eljárt bíró által utóbb előadott
iratok), másfelől a hasonlóan késedelmesen felterjesztett ügyekben arról
szerzett tapasztalata tette indokolttá, hogy ezen ügyekben a feleknek
kézbesített határozatkiadmányok és az eredeti határozatok egymástól eltértek.”

Részlet dr. Lukács Zsuzsanna a
Fővárosi Ítélőtábla dr. Lázár Jánosnak írt tájékoztató leveléből.

A Fővárosi Bíróság büntetőfeljelentést tett, az ügyben eljáró bíró elbocsátása
mellett.

A mai napon dr. Lázár János
sajtótájékoztatót tartott

A mai sajtótájékoztatón dr. Lázár János elmondta: a magyar egészségügy
átszervezésének az egyik leginkább kínos és kényes ügyéről van szó, nemcsak
politikai, hanem társadalmi kérdés is, hogy ebben az ügyben kiderüljön az
igazság.

– A Fővárosi Bíróság bírája – aki egyébként jelentős gazdasági ügyeket
tárgyalt – egy ilyen társadalmilag fontos és kiemelt ügyben, amit az egész
ország figyelemmel követett, egy évig nem hozott ítéletet; a tárgyaláson szóban
kihirdetett ítéletet újabb egy évig nem foglalta írásba; a szóbeli ítélet és az
írásban kézbesített ítélet eltért egymástól, azaz az ítéletet utólag
módosította, mindemellett a per során eltűntetett bizonyos iratokat.

A kérdés csupán az: politikai megrendelésre történt mindez, vagy
szimpla korrupcióról van szó?

A korrupció is megengedhetetlen, de, ha itt az történt, hogy a
kormánypártok politikai megrendelésére cselekedett, döntött a bíró, az
alapjaiban rendítheti meg, nem csupán a vásárhelyiek, de az ország polgárainak
igazságba vetett hitét – foglalta össze Hódmezővásárhely első embere.

Az elkövetkező lépésekről a politikus elmondta: az ügyben hivatalos
személy által elkövetett, közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt
feljelentést tett.

– Követeljük, hogy a vizsgálat során derítsék fel azt is, hogy mi volt
a motiváció. Korrupció volt a háttérben, vagy politikai megrendelésre
cselekedett és döntött a bírónő. A nyomozás terjedjen ki arra is, hogy kinek az
érdekében eljárva születtek hamisított iratok, jogszabálysértő ítéletek nagy
jelentőségű ügyekben – tájékoztatott dr. Lázár János.

Megszakítás