A szociális
piacgazdaság alapelveinek és értékeinek alkotmányba emelését,
alaptörvényi szintű szabályozását szorgalmazták a „Gazdasági
alapjogok és az új magyar alkotmány” című konferencia résztvevői a
Parlamentben pénteken.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője megnyitójában kiemelte,
hogy az alkotmányozás folyamatában ideológiai megközelítésektől
függetlenül lehetőséget kell nyújtani a tudomány képviselőinek.
A jelenlegi alkotmány nem tartalmazza a szociális piacgazdaság,
szociális jogállam fogalmát, holott a globalizálódó piacgazdaság
körülményei között megérett az idő arra, hogy nemzeti alkotmányban
rögzítsék például a szociális biztonsághoz, esélyegyenlőséghez, az
otthonteremtéshez való jogot, illetve az egymásért vállalt
felelősség, szolidaritás értékeit – fejtették ki az Országgyűlés
emberi jogi bizottsága által szervezett tudományos konferencia
előadói.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője megnyitójában kiemelte,
hogy az alkotmányozás folyamatában ideológiai megközelítésektől
függetlenül lehetőséget kell nyújtani a tudomány képviselőinek.
Gulyás Gergely fideszes képviselő, az emberi jogi és az
alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke pedig arra mutatott
rá, hogy nincs alkotmányozási kényszer, de szükséges és indokolt az
új alaptörvény megalkotása.
Balogh Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
rámutatott: az, hogy szociális jogállamban élünk, nincs rögzítve a
jelenlegi alkotmányban, csupán az Alkotmánybíróság (Ab)
határozataiból olvasható ki.
A globalizációs tendenciák nyomán a modern állam feladatává vált
polgárainak védelme a gazdasági hatalommal szemben. Az Ab két
évtizedes gyakorlata kimunkálta a megélhetési minimum állami
biztosításának, illetve sokirányú intézményi garanciáknak a
kötelezettségét, mely utóbbiak közé tartozik például a
társadalombiztosítás rendszerének működtetése, bár a szolgáltatások
minőségéért az állam alkotmányjogilag nem felel, csupán politikailag
– magyarázta a szakember, aki szerint hiányzik a jelenlegi
alaptörvényből a család- és gyermekvédelem, illetve a gyermeknevelés
és munkavégzés összeegyeztethetőségének elve, továbbá a lakhatás,
otthonteremtés garanciája és a hajléktalanság problémaköre.
A szociális jogok mögött az emberi méltóság és az egymásért
vállalt felelősség, szolidaritás értékei állnak – hangsúlyozta
Balogh Zsolt.
Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró előadásában azt
emelte ki, hogy a korábbi Ab-döntések a gazdaságpolitika alakítása
terén elsősorban az állam tág mozgásterére helyezték a hangsúlyt, az
Alkotmánybíróság pedig nem vállalhatja át a jogalkotó feladatát a
piacgazdaság értékeinek meghatározásában. Az elmúlt évtizedek
ismeretében azonban ma már egyre időszerűbb annak a politikai
döntésnek a meghozatala, amely alkotmányos szinten határozza meg a
szociális piacgazdaságot és annak alapvető elveit, értékeit, így
például a tulajdon, a vállalkozás és a verseny szabadságát, avagy a
megkülönböztetés tilalmát – értékelte.
A szociális piacgazdaság fenntartása szakadatlan alkotmányossági
feladat, amit a verseny- és az alapjogok folyamatos védelmével lehet
biztosítani – fűzte hozzá a volt alkotmánybíró.
Drinóczi Tímea, Pécsi Tudományegyetem oktatója többek között
arról beszélt, hogy az alkotmányozó hatalom elvileg korlátlan, „azt
csinál, amit akar”, ugyanakkor az alkotmányozás irányát megszabja az
alkotmányozók emberképe, az olyan általánosan elfogadott európai
alkotmányos értékek, mint például a szabadság, az egyenlő méltóság,
az önálló felelősségvállalás és a plurális társadalom.
(MTI)