Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A titkolt záradék: a Molotov és Ribbentrop paktum az Emlékpontban

Molotov és Ribbentrop paktuma, amelyben két
nagyhatalom felosztott egy harmadik országot egymás között és kijelölte egy új
Európa határvonalait, a második világháború kirobbanásának, Lengyelország
lerohanásának előzménye. Hitler és Sztálin egyezségéről a mai napon tudományos konferencia
keretében tárgyaltak neves történészek az Emlékpontban.

A titkolt
záradék – Lengyelország és Kelet-Közép-Európa szovjet és német érdekszférára
osztása 1939-1940 címmel tudományos konferenciát tartottak ma az Emlékpontban.
Az ország neves történészei mellett az eseményen jelen volt a Konrad Adenauer
Alapítvány magyarországi irodavezetője, valamint a Lengyel Köztársaság
rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A történettudományi tanácskozásra a
Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának, Lengyelország megszállásának, valamint a
lengyel-magyar határ megnyitásának 70. évfordulója alkalmából került sor. Az
eseményen jelen volt Hans Kaiser volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány
magyarországi irodavezetője, de ellátogatott Vásárhelyre Johanna Stempinska, a
Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.

A náci Németország által kirobbantott II.
világháború hihetetlen fájdalmat hozott nemcsak Európának, de az egész világnak
– fogalmazott beszédében a nagykövet. – Lengyelország megszállása sokként érte
a kontinens országait, ennek előfeltételét pedig Hitler és Sztálin megegyezése teremtette
meg 1939. augusztus 23-án, a paktum aláírásával. A mai napon azonban nem csupán
Lengyelország megszállására, a háború borzalmaira, de a lengyel-magyar kapcsolatra
is emlékezünk. A megszállás első hónapjaiban katonai és polgári menekültek
tízezrei indultak Magyarország felé. A legfelsőbb magyar vezetés annak
ellenére, hogy éppen a III. Birodalomtól várta a segítséget a trianoni
békeszerződés idején elcsatolt területek visszaszerzésében, az egyre erősödő
német nyomással szemben is megnyitotta a határokat évszázados barátai előtt. Az
utókor kötelessége, hogy feltárja ezt a korszakot, és megmutassa, hogyan lehet
háborús helyzet ellenére is az emberiesség, a hazaszeretet és a barátság
értékeit választani. Nem szabad elfelejtenünk ezt a hősiességet, hiszen ennek
eredménye is, hogy ma két független ország, szabad nemzet lehetünk. A közös
múlt feltárása jelenti az alapot, amelyre közös jövőnket építhetjük –
fogalmazott Johanna Stempinska.

Hans Kaiser beszédében kiemelte: a Ribbentrop és
Molotov külügyminiszterek által előkészített szerződés hihetetlen cinizmussal
rendelkezett egy harmadik, független állam területéről, egyszerűen hideg fejjel
felosztottak egy idegen országot maguk között. Lengyelország feldarabolása
mellett azonban már az érdekszférák tekintetében is egyeztettek: újabb és újabb
országok elfoglalásáról, lerohanásáról.

– 60 millió ember halt meg a második
világháborúban. Lengyelország különösen megszenvedte a világégést: települések
tűntek el a föld színéről, emberek százezrei pusztultak el, a 44-es lázadást
követően pedig a fővárosban kő-kövön nem maradt. Nem volt a háborút követően
olyan család, ahol ne lett volna áldozat. A kibékülés, a megbékülés pedig lassú
folyamat, napjainkban is tart. De soha nem jelenthet felejtést, mert azzal csak
az újabb igazságtalanságokat készítjük elő. Az emlékezés a feltétele annak,
hogy ne történjen újabb tragédia – fogalmazott a Konrad Adenauer Alapítvány
magyarországi irodavezetője, hozzátéve: ha azt hallom, hogy a magyarok
megnyitották a lengyelek előtt határaikat, németként az 1989-es határnyitás jut
eszembe, és arra gondolok: nem csupán a történelem borzalmai ismétlődnek.

Dr. Lázár János polgármester beszédében mindkét
fél bűnösségére, nemcsak Hitler, de Sztálin felelősségére is felhívta a
figyelmet.

– Az igazságot nem lehet relativizálni. Az
igazság bármilyen szempontú átértékelése, viszonyítása az objektív igazság
kizárását jelenti. Amennyiben a múltat relativizáljuk, a jövőt veszítjük el,
mert olyan világot építünk, amelyben már semmi sem jelent biztos pontot –
hívta fel a figyelmet a polgármester.

Nem lehet kettős mércét alkalmazni sem a
történelemben, sem a politikában. A paktum kapcsán is látnunk kell: egyik fél
sem bűn nélküli. Elgondolkodtató azonban, hogy míg a németek szembe tudtak nézni
múltjuk eme sötét periódusával, és egy német tisztségviselő itt van velünk, hogy
segítsen feldolgozni az eseményeket, addig az orosz fél a meghívás ellenére nem
képviselteti magát – fogalmazott a politikus.

Dr. Lázár János beszédében egy bejelentést is tett: megállapodás
köttetett a Lengyel Köztársaság nagykövetsége képviseletében a nagykövetasszony
és Hódmezővásárhely városa között.

– Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Emlékpont-bővítés, amely egy időszaki kiállításnak biztosít majd
lehetőséget, első alkalommal – a jelenleg a Terror Háza múzeumban látható –
Katyn kiállítást mutatja majd be. Év végén szállítják Vásárhelyre a katyni
mészárlásról megemlékező gyűjteményt, az ideiglenes kiállítás ezzel nyitja meg
kapuit – részletezte Hódmezővásárhely első embere.

Az Emlékpont konferenciatermében a történészek
egész nap a paktumhoz kapcsolódó előadásokat tartottak. Kiemelt előadóként Kun
Miklós történész egy új olvasatban beszélt a titkolt záradék részleteiről.