Az elszakított területek borvidékeinek múltjáról tartottak előadást
Hódmezővásárhelyen. A rendezvényen kiderült, most is 22 magyarországi
borvidéket tartanak nyilván és ugyanennyi volt a trianon előtti ország
területén is.
Nem változott a borvidékek száma a mai Magyarországon a történelmi
Magyarországhoz képest annak ellenére, hogy a trianoni békeszerződéssel a
magyar határokon kívül rekedt a hazai borvidékek 2/3-a. Elvesztettük a Fertő-tó
partjától a mai Szlovénia területéig terjedő borvidékeinket, de ezzel egyidőben
a hazaiak kiváltak egymásból. Ennek köszönhető, hogy most is 22 magyarországi
borvidéket tartanak nyilván és ugyanennyi volt a trianon előtti ország területén
is.
– Az alföldi
borvidék is három egységre tagolódott: a csongrádira, a hajós-bajaira, illetve kunságira. A Pécs-Villányi
borvidék is egy egységet alkotott, de ma már különváltak egymástól vagy épp a
szekszárdi borvidék, ami ma már
külön áll a tolnai borvidéktől, tehát ezzel magyarázható a számazonosság –
mondta dr. Mód László néprajzkutató.
Az elcsatolt
területeken sem állt meg a bortermelés, sőt mára egyre inkább elérhetőek a
hazai fogyasztók számára is. Ezek közül is kiemelkednek a ménesi, a felvidéki,
a szerémségi borok, amelyek már nemzetközileg is elismertek. Az előadáson ugyan
nem lehetett megkóstolni ezeket a határon túli borokat, de a címkéjüket és a
palackjukat meg lehetett nézni.