Hosszú kihagyást követően rendeztek újra helytörténeti
felolvasóestet Hódmezővásárhelyen a Szeremlei Társaság. Ezúttal három
témában kalauzolták az érdeklődőket a kutatók, a könyvtár
olvasótermében április 15−én.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a helytörténeti felolvasóestet
április 15-én Hódmezővásárhelyen a városi könyvtárban. A Szeremlei
Társaság tagjai ismertették kutatásaikat.
Varsányi Attila, a
Szeremlei Társaság titkára, levéltár-igazgató köszöntőjében kitért
arra, hogy bár megjelennek a társaság évkönyvei, talán nagyobb
közönséghez jut el az információ, ha előadást is szerveznek.
Balog Gábor a Vásárhelyi Közlöny politikai gondolkodása,
önkormányzat-eszméje címmel tartotta meg beszámolóját. Kiderült, a
város első rendszeresen megjelenő sajtóorgánumának hasábjain jól nyomon
követhetők azok az állomások, amelyeken keresztül Hódmezővásárhely, a
községi közigazgatás állapotából előbb várossá, majd törvényhatósági
jogú várossá vált 1873-ban.
Az is kitűnik a vizsgálatokból, hogy a
város mindig az önállóságra törekedett, és szembe ment a Deák-párti
eszmékkel. Megfigyelhető, hogy a város egykori vezetői arra bíztatták
az egykori polgárokat, hogy menjenek el szavazni, érvényesítsék törvény
adta jogaikat, a vezetőket pedig a felelős gondolkodásra ösztökélték a
lap hasábjain.
Dr. Baracs Gabriella igen mozgalmas néhány évet dolgozott fel. Az
1945-1949 közötti időszak kiskereskedelmét, hirdetéseit, reklámjait
vizsgálta. A néhány év alatt jelentős politikai és gazdasági
átalakuláson ment keresztül az ország, így Vásárhely népe is.
Jellemző
volt a cserekereskedelem, a pénznek nem volt értéke. A Forint
bevezetéséig tartott ez az állapot. A hirdetések gyakorta jelentek meg
újságokban, sokszor csoportosan is hirdettek. Baracs Gabriella
összegyűjtötte azoknak az üzleteknek a nevét, amelyeket az idősebbek
még a tulajdonosukról, vagy az egykori utcanevekről is azonosíthatnak.
Földvári László szenvedélyesen kutatja azokat az útleírásokat,
amelyeket vásárhelyiek hagytak az utókorra. Így lelte meg Bodnár
Bertalan beszámolóját is egyiptomi útjáról, melynek során felfedezte a
piramisokat.
Karády tanár úr útleírása kevésbé kalandos, ám sokkal
érzékletesebb, mikor egy osztálykirándulás útvonalát követve kalauzolja
az olvasót egészen Miskolcig. Közben a fontosabb állomásokat is
megismerhetjük.