Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

A vörös csillag miatt égett le a városháza tornya?

Két rendkívüli tűzeset sokkolta Hódmezővásárhelyt negyven
évvel ezelőtt, amikor is fél éven belül leégett a városháza tornya, illetve a
díszterem teteje. A korabeli szóbeszéd a tanácsháza tornyát díszítő és a
kommunista hatalmat jelképező vörös csillagokat tette felelőssé a tűzesetért, a
hivatalos, a tűz okait feltáró jelentés azonban csak burkoltan fogalmazott. Az
1970-es és 71-es drámai tűzesetekről készült fényképekből az Emlékpont
munkatársai állítottak össze egy kamara-kiállítást, mely szeptember 2-án 12
órától tekinthető meg a hódmezővásárhelyi városháza dísztermének
előterében.

1970. szeptember 4-én 17 óra 30 perckor több a Kossuth téren álló polgár
észlelte, hogy füst gomolyog és lángok csapnak fel a tanácsháza tornyának
kupolájából, majd Polcz Emil titkárságvezető a postáról megpróbálta értesíteni a
tűzoltókat. A tűz megfékezését több nem várt akadály is hátráltatta: egyrészt a
tűzoltókat csak késve tudták értesíteni a kézi távbeszélős kapcsolás nehézségei
miatt, másrészt hiába vonultak ki teljes legmagasabb riasztással a tűzoltók, nem
volt elég magas gépjárművük a tűzfészek eléréséhez, meg kellett várniuk, hogy
Szegedről megérkezzen egy létrás kocsi.

A toronyban is akadályba ütköztek, mégpedig a padlásra vezető, a nagy
hőtől vörösen izzó csapóajtóba, melyet húsz percig kellett locsolniuk, mire
egyharmad részig ki bírták nyitni. A hivatalos jegyzőkönyv leírja, hogy a tűz
észlelését követően Sajti Imre tanácsi vb elnök két munkatársával poroltóval
próbálta megfékezni a tűzet, de ők is csak padlástérig jutottak. Ezen kívül a
tűzoltóvíz vételezésével is gondok akadtak, azt a strandról kellett elvezetniük.

Az oltási próbálkozások közben egyre jobban tombolt a tűz és leolvadt a
toronysisak réz borítása is, mely hatalmas izzó darabokban hullott alá. A
tanácsi dolgozók vödrökkel a kezükben figyelték, nehogy meggyulladjon az
ablakpárkányon landoló forró fémtől a függöny vagy a faszerkezet.

Végül 19.10-re sikerült a tüzet leverni, a teljes oltás pedig este
háromnegyed nyolcra fejeződött be. Az utómunkák majdnem 11-ig elhúzódtak. A tűz
nemcsak a toronysisakot semmisítette meg, hanem a városháza harangját és
szerkezetét is megrongálta. A sérült harangot helikopterrel emelték ki a
városháza csonka tornyából – mely ma a Kossuth téren látható –, és az új
harangot is egy katonai repülő járművel emelték a helyére.

A tűz okaként a szakértői vizsgálat az elektromos hálózat elhasználódott
transzformátorát jelölte meg, mely – valószínűsíthetően – a vörös csillagok
díszkivilágítását látta el.

Alig telt el fél év és ismét füst gomolygott a csonkán álló vásárhelyi
városháza tornya mellől. 1971. március 5-én délután háromnegyed 6-kor ismét nagy
erőkkel vonultak ki a tűzoltók és a katonák a díszterem és a lépcsőház tetejéről
felcsapó húszméteres lángokhoz. Később a terem teteje nagy robajjal omlott rá a
padsorokra. A jelentős anyagi kárt enyhítette az a tény, hogy a muzeális és
várostörténeti jelentőségű festményeket és egyéb tárgyakat még időben
kimenekítették. Ezen oltás is jelentős nehézségekbe ütközött, ugyanis a
rendkívüli hidegben megfagyott az oltóvíz.

Mindkét tűzeset sokáig beszédtéma volt Hódmezővásárhelyen, hiszen szinte
az egész város látta a torony lángolását, azonban a korszak viszonyaira jellemző
módon a korabeli sajtó „eldugva”, a hátsó oldalakon kishírként számolt be e
rendkívüli eseményekről.