Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Alakuló ülés: délután újra tárgyalnak a bizottsági tisztségekről

A parlamentbe került pártok
az MSZP javaslatára kedden délután újratárgyalják az ellenzék között
elosztható bizottsági tisztségeket. Az alakuló ülést előkészítő,
reggel nyolckor kezdődött tárgyalás délelőtt tíz óra után
megszakadt, mivel a Jobbik és az MSZP nem tudott megegyezésre jutni
a bizottsági alelnöki posztokról; mindketten igényt tartanának az
alkotmányügyi bizottsági alelnöki tisztségre.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a megbeszélésen azt mondta:
szándékaik szerint már május 17-én, 18-án törvényjavaslatok
részletes vitája zajlana a Házban, ezekhez és a kormány
megalakulásához pedig szükség van a bizottsági struktúra
kialakítására.

A megbeszélést délután fél háromkor folytatják, de várhatóan
újranyitják a vitát a bizottsági elnöki posztokról is.

Az ellenzéki pártok az elnöki posztok egymás között elosztható
arányáról egyezségre jutottak, e szerint az erősorrend alapján 3:2:1
arányban adnának bizottsági elnököket.

A hosszas, időnként éles vita során kiderült: az MSZP és a Jobbik
is vezetné az új nevén számvevőszéki és költségvetési testületet. A
Jobbik abban az esetben “tud lemondani” a nemzetbiztonsági bizottság
elnöki posztjáról, ha megkapja a számvevőszéki testület vezetését,
és mellé akkor “bevállalja” az ifjúsági, szociális, családügyi és
lakhatási bizottság vezetését.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a megbeszélésen azt mondta:
ha nincs megállapodás, akkor az alakuló ülésen a Ház korelnöke tesz
majd javaslatot az elnöki posztok betöltésére.

A Fidesz azonban várni fog, nem vonja el az ellenzék azon jogát,
hogy megállapodjon a pozíciókban, nincs joguk különbséget tenni a
mandátumot szerzett képviselők jogait – tette hozzá, megjegyezve,
hogy szándékaik szerint már május 17-én, 18-án törvényjavaslatok
részletes vitája zajlana a Házban, ezekhez és a kormány
megalakulásához pedig szükség van a bizottsági struktúra
kialakítására.

Lázár János elmondta: az alkotmányügyi bizottságot és a
házbizottságot szándékaik szerint már pénteken délután
megalakítanák.

Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke erre azt felelte, nem
fognak külön tárgyalni a Jobbikkal, döntsön a parlamenti
többség.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke leszögezte: számukra a számvevőszéki
bizottság a fontosabb, gesztust tettek az MSZP felé, amikor
jelezték, annak fejében le tudnak mondani a nemzetbiztonsági
testület vezetéséről. “Az MSZP vált a megegyezés egyedüli gátjává” –
fogalmazott.

Így tehát az MSZP nem kapta meg a külügyi bizottság elnöki posztját
– ezt tudomásul vette -, ehelyett a nemzetbiztonsági bizottság
elnöki tisztségét kérte, emellett a számvevőszéki és költségvetési,
illetve a foglalkoztatás és munkaügyi bizottság elnökletére jelezte
igényét.

A tárgyalás folyamán a Jobbik elállt a nemzetbiztonsági bizottság
vezetésétől, helyette az ifjúsági, szociális, családügyi és
lakhatási bizottság vezetését kérte; ragaszkodott azonban a
számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöki
posztjához.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője szerint figyelemre méltó
fejlemény, hogy a Fidesz és a Jobbik egyet tud érteni. Szerinte a
“színjátékot abba kellene hagyni”, a nemzeti érdek és a józan ész
mond ellent annak, hogy a Jobbik vezesse a nemzetbiztonsági vagy a
számvevőszéki bizottságot.

“Olyan pártról beszélünk, amelynek határozott véleménye volt a
valutaalapról, világbankról, és sok esetben az Európai Unióval
szemben foglalt állást” – fejtette ki.

Lázár János megjegyezte: a nemzetbiztonsági törvény írja elő, hogy
az ellenzék vezesse az illetékes bizottságot, az ellenzéki pártok
közötti megegyezésben a Fidesz-KDNP sem tanácsot, sem segítséget nem
tud adni, a törvényt pedig ennek érdekében nem fogják
módosítani.

Lendvai Ildikó erre úgy reagált: a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van,
változtassa meg a nemzetbiztonsági törvényt. Úgy vélekedett, a
Fidesz-KDNP-t a “hideglelés kerülgeti”, hogy a Jobbik vezesse a
nemzetbiztonsági bizottságot, ezért inkább odaadja nekik a
számvevőszéki bizottság elnöki posztját.

Ha nem lesz az alakuló ülésre a számvevőszéki és költségvetési
bizottságnak elnöke, azt “ki fogják bírni” – tette hozzá.

Nem tudtak megegyezni az ellenzéki pártok a parlamenti bizottsági
alelnöki posztok egymás közötti elosztásáról sem: az MSZP és a
Jobbik is ragaszkodik az alkotmányügyi bizottság alelnöki székéhez;
abban jutottak egyezségre, hogy a Fidesz-KDNP által felkínált 16
bizottsági alelnöki posztot erősorrend szerint 6:6:4 arányban
osztják el egymás között.

Az LMP elfogadta, hogy az emberi jogi, az európai ügyek, az
oktatási és a kulturális bizottságokba adjon alelnököket.

A Jobbik közölte, hogy a gazdasági, az egészségügyi, a honvédelmi,
a külügyi és a sport bizottságban, valamint az alkotmányügyi
testületben szeretne alelnöki tisztséget betölteni.

Az MSZP szintén igényt tart az alkotmányügyi bizottság alelnöki
posztjára, és jelezte ezt az igényét a gazdasági, az önkormányzati,
a külügyi, a mezőgazdasági és a fenntartható fejlődési bizottságban
is.

A szocialisták elutasították a Jobbik javaslatát, hogy sorsolással
döntsenek az alkotmányügyi alelnöki posztról.

Az ülésen elhangzott, hogy az egyetlen független képviselő, Molnár
Oszkár előzetesen jelezte: vagy a foglalkoztatási és munkaügyi, vagy
pedig a számvevőszéki, költségvetési bizottságban
dolgozna.

(MTI)