Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Alkotmányozás – Elfogadta a Fidesz-KDNP a frakciószövetség alkotmánytervezetét

Megtárgyalta és
elfogadta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség csütörtöki ülésén a
kormánypárti képviselőcsoport alkotmányszövegező bizottsága által
elkészített alaptörvény-tervezetet – közölte a Fidesz
frakcióvezetője. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, a
képviselők a jogszabálynak a Magyarország alaptörvénye címet, az
első fejezetnek pedig a Nemzeti hitvallás elnevezést javasolták. A
frakcióülésről távozó Orbán Viktor miniszterelnök a
szövegtervezettel összefüggésben úgy fogalmazott: “még a munka
elején vagyunk”.

A kormányfő újságíróknak azt mondta, a végén szeretne majd
elégedett lenni, “amikor túl vannak a munka dandárján.”

Lázár János frakcióvezető a budapesti tájékoztatóján hangsúlyozta:
a szerdán nyilvánosságra hozott szövegtervezetet a március 14-i
parlamenti beterjesztésig már csak stilisztikailag fogják
módosítani, ám a kormánypárti képviselők a későbbiekben
indítványoznak majd tartalmi változtatásokat is a “húsvéti
alkotmányhoz”, amelyeket a képviselőcsoport mérlegel.

Mint fogalmazott, a frakcióülésen konstruktív vita bontakozott ki,
több mint harminc képviselő szólalt fel, tett javaslatot, jelentős
részük a Nemzeti hitvallás című részhez.

Kérdésre elmondta, a családi választójog nagyon élénk vitát váltott
ki a tanácskozáson, de nem szavaztak róla. Emlékeztetett ugyanakkor,
hogy a kérdés eldöntését a szövegtervezet nyitva hagyja. Orbán
Viktornak a családi választójoggal kapcsolatos álláspontja az volt –
folytatta -, hogy hosszabb társadalmi vitára van szükség.

Érdemi vita, több észrevétel volt továbbá a génmódosított
élőlényekkel, az önkormányzati rendszerrel, a köztársasági elnök,
valamint az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörével kapcsolatban. Téma volt
ezen túlmenően a kamarák, a munkavállalók, a munkaadók joga. Az
ország jelképeivel kapcsolatban szintén voltak észrevételek, ezeket
is mérlegelni kell – tette hozzá.

A köztársaságielnök-választásra kitérve kiemelte, terveznek
módosítást, de alapvetően nem változik meg a jelenlegi szisztéma,
Magyarország nem lép a prezidenciális vagy a félprezidenciális
rendszer felé. Pontosítják ugyanakkor az elnök jogkörét, és bizonyos
esetekben nagyobb lehetőséget biztosítanák számára az Országgyűlés
feloszlatásában. Példaként említette, hogy az államfő feloszlathatná
a parlamentet, ha a Ház a központi költségvetést március 31-ig nem
fogadja el.

Arra a felvetésre, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria
szerepel a szövegtervezetben, és ez érinti-e a jelenlegi LB-elnök,
Baka András pozícióját, a frakcióvezető azt válaszolta: az
alkotmánytervezet azt mondja, hogy az LB-ből Kúria lesz. Arról majd
az átmeneti és a hatályba léptető rendelkezéseknek kell szólnia,
hogy mi lesz például az adatvédelmi ombudsman sorsa; mi lesz az
Alkotmánybíróság elnöki tisztségével, tekintettel arra, hogy az Ab
mostani elnökének lejár az elnöki mandátuma idén nyáron, az új
alaptörvény viszont várhatóan csak 2012. január 1-jén lép hatályba.
“Engem személy szerint nagyon meglepett az LB elnökének ilyen
vehemens, tőle eddig szokatlan, egészen önkontroll nélküli támadása”
– közölte Lázár János, hozzátéve, reméli, nem a saját státuszát
félti Baka András.

Az Ab jogköréről azt mondta, ha valaki alaposan tanulmányozza a
tervezetet, nem lehet azt mondani, hogy az szűkül vagy bővül. Teljes
egészében megváltozik, hiszen van egy teljesen új intézmény, amit
maga az Ab is felvetett hosszú évek óta mint lehetőség. Ez pedig az
utólagos állampolgári panasz intézménye. Ez német minta alapján
működne, s lényege, hogy ha valaki úgy ítéli meg, hogy ügyében
súlyos sérelem történt, és ez alkotmányos jogait érinti, akkor
egyedi ügyben az Ab-hez fordulhat. Erre azt mondani, hogy ez
gyengíti az Ab-t, szerinte nem lehet. Hozzátette: ebből következik
egy újabb vita, miszerint az igazságszolgáltatással kapcsolatban a
bírói döntéseket egyedi panaszra felülvizsgálhatná az Ab.

Lázár János azt mondta, az általa tavaly ősszel előterjesztett
javaslattal kapcsolatban, amely az Ab eljárási lehetőségeit
költségvetési tárgyú kérdésekben – mint adók, járulékok –
átalakította, támogató észrevételek voltak.

A Fidesz-KDNP tervezete szerint – ismertette – egy ombudsman lenne,
és annak lennének helyettesei. “Mind a hazai gyakorlat, mind a
nemzetközi szerződések azt, hogy legyen kisebbségi ügyekkel
foglalkozó ombudsmanhelyettes (…), indokolttá és megalapozottá
teszik” – fűzte hozzá. Az adatvédelem kérdését viszont önálló
hatósághoz rendelnék. Vagyis – folytatta – az adatvédelmi
ombudsmanon kívül a többi biztosi feladat megmaradna egy ombudsman –
és annak helyettesei – vezetésével.

Lázár János megjegyezte azt is, hogy a tervezetben nem szereplő
népi kezdeményezést a népszavazásra vonatkozó kétharmados törvényben
kell rendelkezni.

Szólt arról is, hogy a képviselők megerősítették: az 1949-ben
elfogadott alkotmányt jogi és politikai értelemben is hatályon kívül
kell helyezni, továbbá az új alaptörvénynek vallania kell a
nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek az
elévülhetetlenségét.

A nemzeti konzultáció kérdőívével kapcsolatban – amelyet már több
mint 500 ezren visszaküldtek – elmondta: a közpénzügyek rendkívüli
mértékben foglalkoztatják a választókat.

A mintegy háromórás, zárt frakcióülésen a Fidesz-KDNP
alkotmánytervezetéről tárgyaltak a kormánypárti képviselők. Az MTI
úgy tudja, a tanácskozás után Orbán Viktor és Lázár János külön is
egyeztetett egymással.

(MTI)