Közel másfél év
után Antal István sikerével zárult a per, amelyet Mindszent polgármestere,
Zsótér István a képviselő ellen indított becsületsértési ügyben. Azt már a
másodfokon ítélő bíróság is kimondta: a képviselő igazat mondott, azaz Zsótér
valóban hazudott, a Legfelsőbb Bíróság szerint viszont a
polgármester részére másodfokon megítélt kártérítésnek sincs alapja, ezért
vissza kell azt fizetnie. Az ügy pikantériája: a legfelsőbb bírák ez utóbbi
döntését a polgármester kezdeményezésére meghallgatott tanúk támasztották alá.
A legfelsőbb bíróságig jutott és végül Antal
István sikerével zárult a per, amelyet Zsótér István, a Hódmezővásárhelytől 25
kilóméterre lévő Mindszent első embere, a település egyik képviselője ellen
indított. A feljelentést a polgármester azért tette, mert Antal István a
Mindszenti Hírek 2006. deceber 8-i lapszámában úgy nyilatkozott Zsótérról, hogy
„…Hazudott a gázközmű vagyonról is a bemutatkozó kampánygyűlésen. Utólag
derült ki, hogy a képviselőtestület felhatalmazása és tájékoztatása nélkül
döntött ez év augusztusában több, mint tízmillió forint működési célú
felhasználásáról a gázközmű vagyonból, csak azért, hogy a kampányban
elmondhassa, nincs működési hitele a városnak… A másik dolog, hogy nem értem,
milyen erkölcsi alapon bírál független képviselőket alaptalanul, miután ő a
megyei közgyűlésben MSZP-szavazógépet játszik jó pénzért”.
Zsótér István a per során kérte, hogy a
bíróság állapítsa meg: a képviselő megsértette a jó hírnévhez fűződő jogát,
emberi méltóságát és becsületét, valamint kötelezze Antal Istvánt 1 millió
forint nem vagyoni kárának és annak kamatainak megtérítésére is.
Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság
elutasította Zsótér feljelentését, így a polgármester a másodfokú, megyei
bírósághoz fordult. A másodfokú ítélet Antal Istvánt marasztalta el, nyilatkozat
közlésére kötelezte, valamint 15 napon belül 300 ezer forint megfizetésére. Az
indoklás szerint bár valós, azaz nem jogsértő a képviselő azon állítása, hogy a
polgármester hazudott a bemutatkozó kampánygyűlésen a gázközmű vagyonnal
kapcsolatban, és a valóságnak megfelel az az állítás is, hogy Zsótér a
képviselőtestület előzetes felhatalmazása és tájékoztatása nélkül döntött a
gázközmű vagyonból átutalt összeg működési célú felhasználásáról, Antal István
nem bizonyította megfelelően, hogy a polgármester intézkedése kampánycélokat
szolgált volna. Nyilatkozata törvénytelenség fennállását sugallja, ezzel pedig
Zsótér jó hírnevét sérti. Az a kijelentés pedig, hogy „a megyei közgyűlésben
MSZP-szavazógépet játszik, jó pénzért” becsületsértésnek minősül.
Antal István a kártérítésként megítélt 300
ezer forintot határidőn belül megfizette, de továbbra is kitartott igaza
mellett, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság
megállapította: tény és igaz az állítás, hogy Zsótér hazudott, valamint a
képviselőtestület előzetes felhatalmazása és tájékoztatása nélkül döntött a
gázközmű vagyon felhasználásáról, mindemellett a másodfokon eljáró bírák
tévedtek abban, hogy tényállításnak kezelték -és ezáltal a bizonyíthatóságát
vizsgálták- Antal István azon nyilatkozatának, hogy mindezt a polgármester a
kampánygyűlésen való eredményes szereplése érdekében tette. A kijelentés
elsősorban a képviselő véleményét fejezte ki, ennek okán azonban -főként
közszereplőként- Zsótér nem hivatkozhat a személyiségi jogok védelmére. Ami
pedig azt a kijelentést illet, hogy „a polgármester a megyei közgyűlésben
MSZP-szavazógépet játszik, jó pénzért” a bíróság kifejtette: Zsótér szerint is
megfelel a valóságnak az, hogy a megyei közgyűlésben rendszerint az MSZP
érdekeinek megfelelően adja le a szavazatát, az azonban, hogy mindezt „jó
pénzért” teszi valóban sérti a polgármester jó
hírnevét.
Nem igényelhető viszont ez alapján
kártérítés csupán abban az esetben, ha bizonyíthatóan kára keletkezett az
érintettnek – állapította meg a bíróság, ami a per legérdkesebb fordulatát
hozta: a Zsótér kezdeményezésére, tanúként megidézett Schwartz Sándor és Horváth
János, valamint Hevesi Jánosné a bíróságon kifejtették, szerintük a város lakóinak a polgármesterről
kialakított megítélése a pártszimpátiájuk szerint és nem a cikk hatására volt
megosztott. A jó hírnév megsértésének lehetőségét is cikk azon állításaival
hozták összefüggésbe, amely a polgármester szavahihetőségére és a város
pénzügyeinek nem megfelelő kezelésére vonatkoztak, nem a politikai
nézeteire.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a
kártérítést nem látta megalapozottnak azaz Zsótér Istvánnak vissza kell fizetnie
a másodfokon megítélt 300 ezer forintot, valamint a perköltségek jelentős
részét, mintegy 108 ezer forintot is viselnie kell. Az ítélet ellen
fellebbezésnek helye nincs.
——————
Cikkünk korábbi verziójában tévesen jelent meg, hogy Hevesi Jánosné, Schwartz Sándor és Horváth János Zsótér mellett tanúskodtak.
A tanúkat Zsótér István kezdeményezésére hallgatta meg a bíróság, köztük Hevesi Jánosnét mint a mindszenti Polgármesteri Hivatal akkori Közgazdasági Iroda vezetőjét. A tanúk pártatlan tanúvallomást tettek.