Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Átdolgozta a Fidesz a javaslatot

Új, átdolgozott változatban
nyújtotta be a Fidesz kedden azt az országgyűlési határozati
javaslatot, amely annak kimondását kezdeményezi, hogy az állam
bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006
szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések
áldozataitól, akiket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti
meg. A hétfőn már benyújtott korábbi indítványt visszavonták, az
újban pontosításokat fogalmaztak meg arról, hogy kiknek nem jár a
kártalanítás.

Az új indítványt Lázár János, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Ékes Ilona,
Gulyás Gergely és Kovács Zoltán jegyezi.

Az új változatban a határozati javaslat “preambulumának” egy
mondatát javították, e szerint a tűzijáték és az oszlatások során
“polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba
vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült”. (A hétfőn
szövegben még az szerepelt, hogy “polgárai méltóságán,
kiszolgáltatottságán keresztül az állam méltósága és
sebezhetetlenségének hite is sérült”).

A határozati javaslat szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt,
hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és a Magyar
Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok “megalapozott
kártérítési igényét”, akiknek a 2006 augusztus 20-i, budapesti
tűzijátékkal összefüggésben, valamint a 2006 szeptember 17. és
október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy
azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő
joga sérelmet szenvedett.

Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget
tenni – írják az előterjesztők, rámutatva arra, hogy ez az eljárás
csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést
elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést
tettek, vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés
jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított. Azokat is
érinti az eljárás, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a
sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét
ügyészségi határozat állapította meg.

Az új változat pontosította, hogy mely esetekben nem indokolt a
kártérítés. Így: nem jár azon személyeknek a kártérítés, akinek
büntetőjogi felelősségét a két esemény során tanúsított magatartása
miatt jogerős bírósági ítélet megállapította; akit jogerős bírósági
ítélet alapján már kártalanítottak; akinek kártérítési követelését
jogerős bírósági ítélet már elutasította; akit perbeli, vagy peren
kívüli egyezség alapján már kártalanítottak, és az egyezség
részeként a további igény-érvényesítésről lemondott; akinek a
feljelentését elutasították, illetve akinek a feljelentésére indult
nyomozás megszűntetésére bűncselekmény hiányában került sor.

Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és
bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami
vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán
alapjogi sérelem ért – rögzíti a javaslat, ahogy azt is: elő
kívánják segíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások
megegyezéssel befejeződjenek, a jogalap tekintetében nem vitásan
fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen.

(MTI)