Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról

Az 1956−os forradalmat követő megtorlásokról készítettek összefoglaló
jelentést a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történészei, a
dokumentum főként az alföldi városban történteket elemzi, de a kutatók
fontosnak tartották, hogy szélesebb kitekintést is adjanak arról, mi
zajlott ötven évvel ezelőtt Magyarországon és a Kárpát−medencében.

A Vincze Gábor vezette történészcsoport az MTI-hez is eljutatott
tanulmányban emlékeztet arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás
vagy paraszti származású volt. A bírósági eljárások szinte egytől-egyig
koncepciós jellegűnek tekinthetők. A vádlottakat megfosztották
legalapvetőbb védekezési és emberi jogaiktól. A védők tevékenységét
korlátozták, a vádlottakkal csak a nyomozás lezárása után
találkozhattak, a tárgyalásokon az ügyvédi munka pedig szinte sohasem
irányult a felmentésre, pusztán a halálbüntetés vagy a börtönbüntetés
csökkentésére.
A dolgozat a jelentősebb magyarországi politikai
perek ismertetése mellett kitér a határon túli magyarokat ért
megtorlásokra, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben indult
eljárásokra is. A tanulmány készítői bemutatják a Szegeden a forradalom
kirobbanásában fontos szerepet játszó MEFESZ alapítói
ellen indult
pert, valamint a további megtorlásokat. A csongrádi megyeszékhelyen a
forradalom kapcsán összesen 249 embert állítottak bíróság elé, a
vádlottak közül Kovács Józsefet és Földesi Tibort
halálra ítélték, több tucatnyi embert pedig hosszú börtönbüntetéssel sújtottak.
A tanulmány szerint a hódmezővásárhelyi megtorlások országos
összehasonlításban inkább enyhébbnek voltak mondhatóak. Ennek ellenére
Vásárhely is megszenvedte a forradalom leverését, a megtorlások
közvetlen áldozatainak száma mintegy száz-százötven főre tehető.
(MTI)