Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly 57 jelentést készített

Budapest, 2010. július 26., hétfő (MTI) – Az Állami Számvevőszék
(ÁSZ) 2009-ben 57 jelentést készített, az országgyűlési bizottságok
6 jelentésről és 1 tanulmányról összesen 46 alkalommal tárgyaltak –
olvasható abban a jelentésben, amelyet a számvevőszék munkatársai az
ellenőrző intézmény tavalyi tevékenységéről állítottak össze.

A 2009-ben közreadott jelentéseiben az ÁSZ munkatársai közel 700 javaslatot tettek, amelyeket mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatásával fogalmaztak meg.
Az ÁSZ évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. A jelentést – az eddigi gyakorlat szerint – a plenáris ülés tárgyalta meg, azt megelőzően több országgyűlési bizottság is napirendre tűzte. Az éves tevékenységről szóló jelentés megvitatását követően az Országgyűlés határozatot hozott az elvégzett munka értékeléséről, illetve a jövőbeni ellenőrzési és fejlesztési irányokról.
Az ÁSZ jelentésében olvasható: a korábbi gyakorlatnak megfelelően néhány jelentést – a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, a költségvetési javaslat véleményezése, illetve az ÁSZ éves jelentése – több parlamenti bizottság is napirendjére tűzött.
A számvevőszéki törvény előírásának megfelelően az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi az ÁSZ gazdálkodását. A könyvvizsgálat a számvevőszék 2009. évi gazdálkodásáról készült költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el – olvasható a jelentésben.
Az ÁSZ 2009-ben is a jóváhagyott – az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága által megtárgyalt – ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezte tevékenységét. A 2009. évi ellenőrzési tervben 69 téma szerepelt. Tavaly év közben a terv egy
vizsgálattal kiegészült, két feladatot töröltek, így a módosított ellenőrzési terv 68 vizsgálatot tartalmazott.
A 2009-re ütemezett ellenőrzési feladatokat teljesítette az ÁSZ. A hivatal ellenőrzési kapacitása az elmúlt években folyamatosan csökkent. A számvevőszék az ellenőrzési feladatokra 2009-ben összesen 54.814 közvetlen ellenőri napot fordított, ami 1.003 nappal kevesebb az előző évinél. A csökkenés a létszámkorlátozó, pénzügyi megtakarításokat célzó intézkedésekkel összefüggésben és a megnövekedett nyugállományba vonulás hatásából adódott.
A törvényi kötelezettségek teljesítése az ellenőrzési kapacitás 72 százalékát (2008-ban 64 százalékát) vette igénybe, s ennek alapján 38 jelentés készült (2008-ban 32 jelentés). Az évenkénti ellenőrzési kötelezettségek teljesítéseként 5 jelentés készült (a költségvetés megalapozottságának véleményezése, a zárszámadás ellenőrzése, az MNV Zrt. és az MTI Zrt. működésének, valamint a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának ellenőrzése). Ezen kötelezettségek közül a legnagyobb súlyt a zárszámadás ellenőrzése jelentette, ami az éves ellenőrzési kapacitás 38 százalékát kötötte le. Kétévenkénti ellenőrzési kötelezettségek keretében 5 párt és 3 pártalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 8 jelentés készült 2009-ben az ÁSZ-nál.
A rendszeres ellenőrzési feladatok teljesítéseként 25 számvevőszéki jelentést adott közre az ÁSZ. Ezeknek a feladatoknak meghatározó részét (78 százalékát) a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése képezte. A 109 helyi és települési önkormányzat helyszíni ellenőrzésénél szerzett tapasztalatokat összefoglaló jelentésen kívül 16 jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező önkormányzatról önálló
számvevőszéki jelentés készült.
A központi költségvetési fejezetek közül az Országgyűlés és a Honvédelmi Minisztérium fejezetek több évre kiterjedő átfogó ellenőrzéséről készült jelentés. Rendszeres feladatként végezte el az ÁSZ “a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok
2005-2008. évi gazdálkodásának ellenőrzését”, “a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök ellenőrzését”, valamint “az időközi országgyűlési képviselőválasztási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését”.
A törvényi előírások teljesítése mellett az éves ellenőrzési kapacitás 28 százalékát adhatták olyan feladatok, amelyek végrehajtásának gyakoriságát törvény nem rögzíti. Ezen, az ÁSZ
elnökének döntése alapján végzett ellenőrzésekről 19 jelentés készült. Az elnöki döntés alapján megvalósult ellenőrzések az ÁSZ stratégiai céljaihoz illeszkedően négy súlypont köré csoportosíthatóak: az államháztartás átlátható, szabályszerű működését célozta a magyar központi közigazgatási rendszer modernizációjának, az elkülönített állami pénzalapok rendszerének, a lakástámogatási rendszer, a kincstári rendszer működésének ellenőrzése. Az uniós források igénybevételére, cél szerinti hasznosítására irányult a Kohéziós Alapból és a hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási projektek megvalósulásának ellenőrzése, a szilárd hulladékgazdálkodásra nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzése.
Az ÁSZ a saját ellenőrzéseit három fő típusba sorolja. Az intézmény 2009-ben a kapacitás 46 százalékát a szabályszerűségi ellenőrzésekre (költségvetés véleményezése, zárszámadás, pártok, alapítványok gazdálkodásának ellenőrzése), 22 százalékát az átfogó ellenőrzésekre (önkormányzatok, minisztériumok, központi költségvetés intézményrendszere és előirányzatai), 32 százalékát teljesítmény-ellenőrzésekre fordította. Ez a megoszlás az előző évek szerkezetéhez képest elmozdulást jelent a teljesítmény ellenőrzések javára – olvasható a számvevőszéki összegzésben.

(MTI)