Huszárruha kiállítás látható az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az 1800-as évektől az első világháborúig mutatja be az egyenruhákat, március 17-éig.
Meghatározó szerepet játszott a huszárság az 1848-as szabadságharcban, hiszen a magyar lovasság létszámát teljes egészében ők adták, és szinte minden feladatot elláttak. Huszárnak lenni nagy becsületet jelentett. Csizmában, sarkantyúval, szűk nadrágban lovagoltak, felsőöltözetük dolmányból és mentéből állt. Az egyenruha színe változó volt a szabadságharc idején is. A lovas alakulatokat a nemesek állították fel, ők határozták meg, milyen színt viseljenek a katonák.
– A huszárok egyenruhája az 1700-as évek elején alakult ki, amikor az osztrák császár és magyar király megbízta gróf Czobor Ádámot, hogy hozzon létre két huszárezredet. Innentől számolunk álladó katonasággal. Ők találták ki a különböző egyenruhákat – mondta Szalóki András, a Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület tagja a hódmezővásárhelyi Bessenyei Művelődési Központban, a huszárruha kiállítás megnyitóján.
A ’48-as ruhákon tizennyolcsoros vitézkötés található, amelybe drótot húztak, ez védelmet nyújtott az akkor használatos kard ellen. Ugyanilyen funkciót látott el a félpanyókára vetett mente is. Bal kézzel irányították a lovat, jobbal pedig a kardot fogták, így a mente nélkül a bal odaluk védtelen lett volna. A csákóba helyezett fémbetét pedig a fejet védte. Később a harcot már nem testközelből vívták, így a cicomák, a feltűnő árnyalatú szövetek, a díszes aranyozás lekerült a ruháról. A rangjelzés azonban megmaradt.
– Két helyen hordtak rendfokozatokat. A csákón, később pedig a nyaknál is – tette hozzá Szalóki András.
A művelődési központ kiállításán látható ruhákat a Veszprémi Méteres Szabóság készítette és ajánlotta fel. A tárlat március 17-éig látogatható.