„Mi hódmezővásárhelyiek egy olyan világban szeretnénk élni, ahol nem csak a
bűnözőknek vannak jogaik! Szeretnénk, ha végre mindenki belátná és elismerné,
hogy mindazoknak akik: környezetüket rendszeresen meglopják; a szociális segéllyel
visszaélnek; a szociális segélyt noha megigényelték, azt fel nem vették; akik
részegen jelennek meg a közcélú munkán; – nem csak jogaik, hanem a közösség
által jogosan elvárt kötelezettségeik is vannak. Hisszük, – bízva abban, hogy
reményeinkben Ön is osztozik velünk, – hogy azoknak a tisztességes, az országot
működtető, azt becsületes munkájukkal fenntartó, adóikat megfizető polgároknak
ugyanúgy jár az ombudsmani figyelem, mint azoknak akikért Ön most felemelte a
szavát.” Dr. Lázár János polgármester dr. Jóri András adatvédelmi biztosnak küldött levele.
Tisztelt Ombudsman Úr!
Bizonyára félreérthetően tájékoztatták Önkormányzatunk
azon szándékairól és céljairól, amelyek alapján nyilvánosságra hoztuk azoknak a
személyeknek a névsorát, akik álláspontunk szerint, és a lefolytatott
eljárásból következően, a hivatalt félrevezetve közpénzeket vettek fel, illetve
közpénzekből kértek támogatást, amelyet utóbb nem vettek igénybe, annak
ellenére, hogy azok költségeit az önkormányzat viselni köteles.
Döntésünk előzményéül szolgál az a tény, hogy évek
óta rendszeresen kapunk jelzéseket a város lakossága részéről azzal kapcsolatban,
hogy nem azok részesülnek támogatásban, akik igazán rászorulnak, hanem olyan
személyek, akik csupán visszaélnek a támogatás igénybevételének lehetőségével.
Jelenleg két kört érintett a nyilvánosságra hozatali
eljárásunk, amelyet az alábbiakban kívánok kifejteni:
1. Bizonyára Ön is úgy gondolja, hogy az országban
elsődleges cél a fekete munka felszámolása, ebben a kérdésben tiszta képet
kívánunk kapni eljárásunkkal. A közcélú munkavégzés lehetőségének felkínálása
során egy bizonyos kör, akik egyébként addig rendszeresen igényelték a
rendelkezésre állási támogatást (RET), amint
munkát ajánlottunk részükre, azonnal kiléptek a rendszerből. Ez a tény két
lehetséges okot vet fel: egyrészt feltételezhető, hogy ezek a támogatottak
rendelkeznek munkahellyel, feltehetően feketén dolgoznak, és a RET intézményét
jövedelem kiegészítésként veszik igénybe, másrészt felveti annak a gyanúját is,
hogy egyáltalán nem kívánnak dolgozni.
Akik nem fogadták el a felajánlott munkát, azok
részére határozattal került megszűntetésre a RET folyósítása, amely megszűntető
határozat ellen fellebbezés egyetlen esetben sem érkezett!
2. Több esetben fordult elő, hogy a pénzbeli
támogatást kérő és jövedelemigazolásai alapján rászorultságot igazoló személy, a pénz helyett részére megállapított
természetbeni támogatást nem vette igénybe, legyen az étkezési jegy,
gyógyszer utalvány, vagy egyéb élelmiszercsomag. Ezen támogatásban részesítetteket
tértivevényes levéllel értesítettük ki a megállapított természetbeni
támogatáshoz való hozzájutás módjáról, amely határozatot átvették, majd a
környezettanulmányt készítő munkatársunk által felvett helyszínen készült
jegyzőkönyvet is aláírták, amelyet szintén – iktatás után – tértivevényes
levéllel kiküldtünk részükre. Tehát többszöri lehetőség volt arra, hogy
nyilatkozzon, meggondolta magát, nem kívánja igénybe venni a felajánlott
támogatást.
Tájékoztatásul közlöm, hogy az önkormányzat több főzőhellyel
rendelkezik, amelyek elhelyezkedése a helyi buszjáratok megállóihoz 1-2 percre
találhatóak, vagyis bárki meg tudja közelíteni azokat, és az ebédet hazaviheti,
vagy haza vitetheti.
A jelen közzétételi lista nem a támogatásért folyamodók
ellenére, hanem a lakosság tájékoztatása érdekében készült és került ki a
honlapra, hiszen részükre közpénzekből nyújtott vagy kísérelt meg támogatást nyújtani
az önkormányzat. Ezek a támogatások akkor is költséggel járnak, ha azokat
címzettje nem veszi igénybe.
Álláspontunk szerint, aki az egy hónapra szóló
étkezési utalványt – amely több mint 12.000 forintba kerül – nem veszi igénybe,
és azt le sem mondja, az feltehetően nem tekinthető rászorultnak, mint ahogyan
az a RET támogatást felvevő személy sem, aki a kétszer annyi pénzt biztosító
munkát nem fogadja el.
Az 1992. évi LXIII. törvény 3. § (4) bekezdése
kimondja, hogy törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett
megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Azt is
kimondja továbbá, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges
adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az
érintett figyelmét fel kell hívni.
Tájékoztatom, hogy ügyfélszolgálatunkon kifüggesztett
tájékoztató tábla tartalmazza azon figyelem felhívást, hogy amennyiben valaki
jogosulatlanul veszi igénybe a támogatást, ezen történést várhatóan
nyilvánosságra hozzuk. Az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás pedig a
segélykérő nyomtatványon megtalálható, amelyet bűntető jogi felelősség
tudatában tölt ki minden kérelmező.
Az 1993. évi III. törvény 139. § (1) bekezdése
értelmében a törvény 18-24. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény
által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester,
valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokról és
szolgáltatásokról vezetett, személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokra.
A KET 86. §-ában
foglaltak értelmében a hatóság a jogszabályban meghatározott
adatokról hatósági nyilvántartást vezet.
Az 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése
értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban
együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és
önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és
önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött
szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére
különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles
elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben
meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik,
továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé
teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb – így különösen a
hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai
tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a
birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint
a gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó
adatok körét jogszabály is megállapíthatja.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
szóló 2007. évi CLXXXI. törvény kiterjed az államháztartás alrendszereire, így
az önkormányzatra is. A jogszabály a 2. § (2) bekezdésében leszögezi, hogy
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem pályázati úton odaítélt
támogatásokra is. Az e törvényben foglalt követelmények ellenőrzése érdekében a
döntést hozó szerv vagy személy jogosult a kérelmező személy nevének, születési
helyének és idejének, valamint lakcímének a kezelésére, akinek a részvételből
való kizártságának tényét honlapon közzétették.
A felhívott joghely szerint az adatok a honlapon akár
két év időtartamra is közzétehetők, amely adatok a természetes személy nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét
tartalmazhatja, a kizárás oka mellett.
Azoknak az
adófizető polgároknak, akik tisztességesen dolgoznak és tisztességesen adóznak,
joguk van tudni, hogy kik azok, akik az általuk befizetett összegekkel és a
szociális segélyezés rendszerével visszaélnek. Jogszerűtlen az, ha valaki
segítséget kér és kap az államtól, az adófizetők közösségétől, a Vásárhelyi Polgárok
Közösségétől, és nem veszi igénybe az ingyen ebédet, illetve a közmunkára nem
jelenik meg, holott ez számára kötelesség, és nem lehetőség.
Mi
hódmezővásárhelyiek egy olyan világban szeretnénk élni, ahol nem csak a
bűnözőknek vannak jogaik! Szeretnénk, ha végre mindenki belátná és elismerné,
hogy mindazoknak akik: környezetüket rendszeresen meglopják; a szociális segéllyel
visszaélnek; a szociális segélyt noha megigényelték, azt fel nem vették; akik
részegen jelennek meg a közcélú munkán; – nem csak jogaik, hanem a közösség
által jogosan elvárt kötelezettségeik is vannak. Hisszük, – bízva abban, hogy
reményeinkben Ön is osztozik velünk, – hogy azoknak a tisztességes, az országot
működtető, azt becsületes munkájukkal fenntartó, adóikat megfizető polgároknak
ugyanúgy jár az ombudsmani figyelem, mint azoknak akikért Ön most felemelte a
szavát.
Kérem a Tisztelt Ombudsman Urat segítsen abban, hogy
az adójukat a mai gazdasági körülmények között is tisztességgel fizető
polgárok, akiknek a munkájukból és befizetéseikből a rászoruló személyeket is
támogatni tudjuk, megismerhessék azon közérdekű adatokat, amelyek bizonyítják
azt, hogy az önkormányzat felelősen gazdálkodik bevételeivel, és figyelemmel
van a központi költségvetésből kiutalt támogatások felhasználásának jogszerűségére.
Tisztelettel várom az Ön javaslatát azzal
kapcsolatban, hogy milyen eljárást kezdeményezzünk azokkal a polgárokkal
szemben, akik a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását tudatos és szándékos
magatartásukkal meghiúsítják.
Álláspontom szerint nem engedhetjük meg azt, hogy
bárki felelőtlenül, bármiféle felelősségre vonás nélkül pazarolja a közpénzeket
akár kis tételről, akár nagy összegekről van szó.
Bízom abban, hogy a fent kifejtettek elégséges
választ nyújtanak aggályaira, valamint várom javaslatait, hogy hogyan lehet
konkrét jogszabályi változásokkal megvédeni a nehéz körülmények között élő, de
a támogatásokat becsülettel felhasználók körét úgy, hogy az adófizetők is
megismerhessék azon személyek körét, akik a támogatási rendszer kijátszásával
kívánnak előnyöket szerezni, nem vitatva, hogy senki számára nem kívánatos egy
ilyen listán szerepelni. Ha a BÁR listák működhetnek, a szociális törvény hiányosságait
és átfedéseit kihasználókról is szükséges nyilvántartást készíteni, hogy
megvédhessük a ténylegesen támogatásra szoruló embertársainkat.
Hódmezővásárhely,
2010. július 8.
Tisztelettel:
Dr.
Lázár János