Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Életmű a közösség szolgálatában

Szenti Tibor író, néprajzkutató betöltötte 70. életévét. Életműnyi,
több évtizedes munkája, a város iránti elkötelezettsége és a
közösségben betöltött pótolhatatlan szerepe elismeréseként
kollégái, barátai, ismerősei, tisztelői és a város
önkormányzata a Polgármesteri Hivtal dísztermében köszöntötték
Hódmezővásárhely díszpolgárát.

Szenti Tibor az élő közösség írója, amely szereti az írásait, s
amely kedveli őt magát, az embert. Szépíró, tanyakutató,
egészségügyes közszolga, férj, apa, és atyai barát, és mindez egy személyben egységet alkot. Mert a személy mindez együtt, és
önmagában ad magyarázó kulcsot a különböző létformáknak és
látásmódoknak: ez együtt Szenti Tibor – fogalmazott köszöntő
beszédében dr. Lázár János polgármester.

Szenti Tibor 70 éve, 1939-ben Hódmezővásárhelyen  született. Szülővárosában, a Bethlen Gábor
Gimnáziumban 1958-ban érettségizett, majd 1979-ben Óbudán
egészségügyi főiskolát végzett. 1963-ban nősült, és
feleségével két gyermeket neveltek föl.

Húsz évig a Csongrád Megyei Köjálnál
járványügyi ellenőrként, egy évig az Állatorvos Tudományi
Egyetem hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai karán
üzemmérnök-szakoktatóként, végül 1980 decemberétől 2003.
júniusáig az Erzsébet Kórházban mint egészségnevelő
dolgozott. Közben kilenc éven keresztül szakmai tantárgyakat
oktatott a helyi egészségügyi szakközépiskolában. 2003. aug.
1-tól a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatánál
kulturális szaktanácsadó.

Mint író, néprajzkutató, szakmai életében sikert sikerre halmozott. Ő
volt az, aki elsőként vizsgálta a középparaszti gazdavilág
életét szociográfiai, társadalom-néprajzi és
kultúrantropológiai szempontból. Írása nyomtatásban először
1966-ban jelent meg, a megjelent munkáinak száma százötven fölött van. Könyveit tankönyként
használják a felsőokttásban. Munkáját 1989-ben Hódmezővásárhely
Városi Tanácsa Pro Urbe díjjal, majd 2007-ben Hódmezővásárhely Megyei
Jogú Város Önkormányzata “Hódmezővásárhely Díszpolgára”
címmel jutalmazta.

– Szenti Tibor tudós, kutató, író nagyon sokat
dolgozik — mindeközben az, akinek társául szegődik a perc
aranyketrecében, az első pillanattól úgy érzi, nincs egyedül.
Nemcsak létszámra van még egy fő mellette: embertársat kapott.
Talán a pusztai ember, a tanyásgazda szelleme él tovább benne, a
par excellence felelős emberé, aki — a szó hordja magvát —
felelni kész. Aki számot ad minden percében mindazzal, amit tesz.
Aki az Édenből kiűzetve is a kert sáfárának hiszi magát, s aki
még ott is gazdaként dolgozik, ahonnét kiebrudalták, és
zsellérkenyéren bérelni kényszerül a saját volt tulajdonát.
Akinek a szófukarsága nem tévesztendő össze a fukarsággal,
akinek a távolságtartása nem ridegség, hanem tisztelet és
óvatosság egyszerre, amit a századok parancsoltak rá. Írásaiban az őszinteség, a
szépítéstől és a fölénytől mentes író mérték és az
alapos figyelem egyszerre igazolják, hogy mennyire tiszteli azt,
amiről, akikről ír – mondta
el dr. Lázár János.

– Szenti Tibor az élet szolgálatát teljesíti. Méltó tehát
műveiben és örök szellemében az életre, és annak a közösségnek
a megbecsülésére, amelyet minden idegszálával szolgált és
szolgál — reményeim szerint még nagyon sokáig. És bár a
„tetejetlen fára” minden kerek évfordulónál mindnyájan újabb
hívást kapunk, az, amit már eddig is alkotott, bőségesen
alkalmas arra, hogy új nemzedékeknek adja át a lét titkát
– zárta gondolatait a város első embere.

Dr. Lázár Jánost követően Prof. Dr. Juhász Antal és Prof. Dr.
Péter László, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi
tanárai is köszöntötték Szenti Tibort. Az ünnepi műsor után –
melyen részt vett többek között Zoltán Péter klarinétművész,
Borsos Annamária művésztanár és Fenyvesi Félix Lajos író,
költő is – az ünnepelt unokái, Bagdadi Hakima és Stifner
Borbála köszöntötték nagyapjukat.