Nem mindegy, hogy milyen arculattal rendelkezik a város, és az sem, miként őrzi meg építészeti hagyományait – hangzott el többek között a mai közgyűlésen Hódmezővásárhelyen, a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásainak, illetve az ehhez kapcsolódó településképi rendelet vitáján.
Fontosak a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott ajánlások, illetve az ehhez kapcsolódó településképi rendelet, hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben élnek a hódmezővásárhelyiek, milyen arculattal rendelkezik a város – fogalmazott Lázár János országgyűlési képviselő a mai közgyűlésen, ahol fő napirendi pontként a kézikönyv, illetve a rendelet elfogadásáról döntöttek a képviselők. Hozzátette: a jogalkotó célja az volt, hogy a helyi közösségek lehetőséget kapjanak településeik arculatának kialakítására. Mindez nem egyszerű, hiszen az ízlés kérdéséről szól. Bátor vállalkozás, de a cél az építészeti hagyományok követése, megőrzése. A rendeletet pedig alkalmazniuk kell a tervezőknek, az építtetőknek.
– A rendeletben megfogalmazott elvárásokhoz, mint például, hogy egy parasztházhoz fehér nyílászárók helyett fa ablakok legyenek, a városnak is hozzá kell járulnia, ehhez pedig alapot kellene elkülöníteni a 2018-as költségvetésben. A rendelet alkalmazhatóságát pedig időről időre meg kell vizsgálni, hogyan működik – javasolta Lázár János.
A közgyűlési vita során Hegedűs Zoltán, a város alpolgármestere elmondta: az értékmegőrzés nagyon fontos. A bejelentési kötelezettség miatt pedig látni fogják, milyen építészeti terveket szeretnének megvalósítani a városban. Így elkerülhető, hogy eltűnjön például az Ady Endre utcáról egy régi építésű ház. A rendelet tervezethez két határozat kapcsolódik. Az egyik egy bizottság felállításának javaslata, amely arról tesz majd ajánlásokat, mely területeket kellene kiemelten védeni.
A településképi rendeletet végül egyhangúan fogadták el a képviselők, pénzügyi alapot is létrehoznak, hogy lehetőség szerint a város is segítse az elvárások megvalósítását.