A köz- és
műemléképületek sürgős energiahatékonysági problémáira keres
megoldásokat a GovernEE elnevezésű nemzetközi együttműködés,
amelynek nyitókonferenciáját szerdán tartották Hódmezővásárhelyen.
Az Európai Unió által támogatott, 2,25 millió eurós költségvetésű
GovernEE projektet Hódmezővásárhely vezeti és 4 közép-európai
önkormányzat, egy tartományi központ és két kutatóközpont
együttműködésével valósul meg – hangzott el a konferenciáról tartott
sajtótájékoztatón.
A hároméves projekt a politikai szereplők környezettudatos
döntéshozatalának, valamint tervezési kompetenciáinak
fejlesztésével, a döntéshozók társadalmi felelősségvállalásának
erősítését helyezi a középpontba. A döntéshozókra irányuló
specifikus tréningek kifejlesztése és alkalmazása mellett a projekt
keretében sor kerül egy speciális, informatikai mérőrendszer
tesztelésére is. Az ezáltal begyűjtött információk, a tervek szerint
hozzásegítenek majd a legalkalmasabb energiahatékonysági megoldások
kiválasztásához.
Hódmezővásárhely, mint vezető partner mellett a projektben részt
vesz a németországi Quedlinburg városa, és Burgenlandkreis,
Csehországból Prága 11. kerülete, Olaszországból Bologna városa,
valamint az olasz Elméleti és Alkalmazott Ökológiai Kutatóintézet
(CETA) és az osztrák Megújuló energia, Energiahatékonyság és
Környezetvédelmi Kutatóintézet (CERE).
A hódmezővásárhelyi konferencián részt vett és a város kiemelt
feladatvállalását dicsérte a sajtótájékoztatón Völner Pál, a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős
államtitkára, aki hangsúlyozta: hiába vannak uniós és országos
szabályozások, ha nincsenek partneri önkormányzatok, az uniós
lehetőségeket nem lehet kihasználni.
Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium klíma-és
energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta:
Hódmezővásárhely úttörő szerepet töltött be a magyar kormányzat
szándékait és politikáját tekintve, hiszen eddig is sok szempontból
példamutató volt. Egyfelől a megújuló energiafelhasználás terén –
hiszen a középületek 80 százalékát már így fűtik -, másfelől, már a
negyedik nemzetközi együttműködésen alapuló projektben vesz
részt.
A kormányzat az Új Széchenyi Terven belül kiemelt helyen kezeli az
épületenergetikát, azon belül a középületek energiahatékonyságának
kérdését. A város ezzel a nemzetközi együttműködésével olyan
szerepet tud betölteni, mely nagyon sok tanulsággal és
tapasztalattal jár majd a kormányzati politika kialakításában is –
fejtette ki a helyettes államtitkár.
Az MTI kérdésére elmondta: Magyarország az idén körülbelül 8
százalékos megújuló energia részarányt fog elérni, az unió azonban
minimum 13 százalékot vár el 2020-ig. A kormány tervei a hónap végén
az Európai Unióhoz benyújtandó, a megújuló energiáról szóló Nemzeti
Cselekvési Tervben véglegesülnek. Az előzetes vizsgálatok szerint
2020-ig a 10 százalékos energiatakarékosság megvalósításához,
illetve a 13 százalékos megújuló energiahordozó részarány eléréséhez
összesen mintegy 1000 milliárd forintos forrásra lesz szükség. Ehhez
csaknem 200 milliárd megléte látszik most, de a többit külső
forrásból kell finanszírozni.
„Számunkra kulcsfontosságú, hogy hogyan tudunk a maradék 80
százalékra szabadpiaci forrást szerezni. Azaz, hogyan tudjuk a hazai
vagy külföldi befektetőket arra biztatni, hogy Magyarországon
fektessenek be, ugyanis az állam saját forrásaiból nem tudja ezeket
a célokat elérni, csak együttműködésben a szabadpiaci szereplőkkel”
– mondta Olajos Péter.
(MTI)