Elkészült a Fidesz-KDNP
alkotmánytervezete – jelentette be Lázár János, a Fidesz
frakcióvezetője, aki a húsvéti alkotmány tervezetének nevezte a
sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott szöveget. A dokumentum
szerint az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az
Alkotmánybíróságtól (Ab), Kúria lenne a Legfelsőbb Bíróság új neve,
ötévente lennének önkormányzati választások, és a kiskorú gyermekek
utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget adna az
alkotmány.
Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még
kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet
viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek
mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és
felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és
kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az
államszervezetről szól. Az még nem dőlt el, hogy a jogszabály a
„Magyarország alkotmánya” vagy a „Magyarország alaptörvénye” címet
viseli majd – mondta Lázár János.
Mint fogalmazott, a Fidesz-KDNP Szájer József vezette
alkotmányszövegező bizottsága Európa „legjövőorientáltabb”
alkotmányszöveg-tervezetét terjesztette elő; „ezt az alkotmányt az
Országgyűlés nemcsak a mának, hanem döntő mértékben a jövőnek,
gyermekeinknek és unokáinknak is fogja megalkotni.”
A frakcióvezető kiemelte: ennek az alkotmánynak a legfontosabb
szellemi küldetése az 1956-os forradalom és szabadságharc
alapértékeinek vállalása. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány
világosan foglaljon állást a múlt lezárását illetően: a jövő
Magyarországa semmilyen közösséget nem fog vállalni – a tervek
szerint – a diktatúra rendszerével, „1990 májusával kezdődik az új
demokratikus Magyarország.” Végérvényes szakítást jelent az új
alkotmány szövegtervezete az 1990 előtti korszakkal közjogi
értelemben is – mondta, hozzátéve: „egyértelműen letesszük a voksot
a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett és jövőnk
mellett.”
Lázár János szólt arról is, a tervezetük arra tesz javaslatot, hogy
az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztása után a
mandátumuk öt évre szóljon.
Rámutatott: a szövegezőbizottság figyelembe vette a köztársasági
elnök három felhívását is, így a magyar nyelv védelmét, a mozgás
fontosságát, és kerülik a tervezetben az idegen szavakat.
Lázár János hangsúlyozta: a kiosztott szöveg, amelyről csütörtökön
dönt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, nem tekinthető az utolsó
verziónak, hiszen az mind a frakcióülésen, mind a várhatóan március
21-én kezdődő parlamenti vitában, mind pedig a nemzeti konzultáció
válaszlevelei alapján módosulhat még. Utóbbival kapcsolatban
tájékoztatott: eddig mintegy 500 ezer visszajelzés érkezett. A
nemzeti konzultációs testület folyamatosan dolgozza fel a
visszaérkezett leveleket – jegyezte meg.
A tervezetet Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével nyújtja
majd be az Országgyűlésnek a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője
hétfőn, majd Schmitt Pál államfőnek is átnyújtják a
dokumentumot.
Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt
Pál pedig április 25-én írhatja alá.
A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd
a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp
hangzik: „Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén,
felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt
szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény
Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért,
szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a
magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk
arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s
tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.”
Az Alapvetések című fejezet rögzíti, hogy az országot
Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar
Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független
demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a
nép.
Rendelkezik az Alapvetések fejezet többi között arról, hogy
Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre
tagozódik.
A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes
magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain
kívül élő magyarok sorsáért.”
A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a
férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött
életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának
alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást.
A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a
vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig „a
kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési
gazdálkodás elve szerint működik”.
Az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség című fejezete szerint
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait
tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű
kötelezettsége.
A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt
is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti
meg.
Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az
emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”.
A tervezet szerint az Országgyűlés is kérhetne előzetes
normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). A szöveg úgy szól: „az
Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az
Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az
elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az
Alkotmánybíróságnak.”
Ha a Ház így dönt, a parlament elnöke csak akkor írhatja alá a
törvényt, és küldheti meg az államfőnek, ha az Alkotmánybíróság nem
állapított meg alkotmányellenességet.
Az új alkotmány is tartalmazná azt a passzust, amelyet a jelenleg
hatályos alaptörvénybe még tavaly ősszel a fideszes Lázár János
kezdeményezésére foglaltak bele: ennek alapján költségvetési
kérdésekről, adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket
csak akkor semmisíthet meg az Ab, ha azok alapjogokba ütköznek.
Az alkotmánytervezet alapján Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB)
neve, a tervezetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem
szerepel.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok
biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról nem szól a
tervezet a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően.
A tervezet szerint az alkotmány kimondaná, hogy az alapvető jogok
biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint
a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.
A választójog részletes szabályait nem tartalmazza az
alkotmánytervezet, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog
biztosítására is lehetőséget adna. E szerint a jövő nemzedékek
érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha
sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek,
az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más
személynek – további egy szavazati jogot biztosít.
A tervezet kitér arra is, hogy minden nagykorú állampolgárnak van
választójoga, ugyanakkor sarkalatos törvény a választójog
gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a
választhatóságot további feltételekhez kötheti.
A dokumentum szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést
fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének
növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésénél, az egyensúly
helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni.
A javaslat közpénzügyi fejezete – amely a jelenleg hatályos
alaptörvényben nincs – kimondaná: a központi költségvetésnek
biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az
előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem
vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság
szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.
Az alkotmánytervezet szerint ötévente választanák meg a helyi
önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. A helyhatóságokat
illetően a javaslatból – azzal összefüggésben, hogy a megye helyett
a vármegye kifejezést használnák – kiderül, hogy a megyei
közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést
vezetnék be.
Az alkotmánytervezet szerint az alaptörvény végén felsorolnák az
igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül.A
nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: „Mi, a 2010.
április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember
előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes
Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.”
A nevek után a következő szöveg állna: „Legyen béke, szabadság és
egyetértés”.
(MTI)