Emberségről példát… címmel táblakiállítás nyílt tegnap a Zsinagógában a Holocaust Áldozatainak Nemzetközi Emléknapján. A tárlat olyan személyeket mutat be, akik hamis iratokkal, étellel, vagy menedékhely biztosításával, magyar zsidók tízezreit mentették meg a haláltó.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egy már korábban összeállított anyaga, az Emberségről példát… című táblakiállítás nyílt meg tegnap a Zsinagógában. Vásárhelyen így emlékeztek meg a hírhedt auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulójáról, amely 2005 óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése alapján a Holocaust Áldozatainak Nemzetközi Emléknapja.
– A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Raoul Wallenberg születésének századik évfordulójára állította össze az Emberségről példát… című kiállítást, amely először ez év június és július hónapjában volt látható a budapesti metró kettes és hármas szelvényein. Így közel egymillió ember láthatta már a kiállítást ezekben a hónapokban. A cél az volt, hogy olyan pozitív hősöket mutassunk fel, mint ezek az embermentők, ezek a keresztény emberek, akik veszélyekkel dacolva, magyar zsidók tízezreit mentették meg a vészkorszak idején – mondta Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője.
A tárlat olyan civileket, egyházi személyeket, katonákat, orvosokat, művészeket, diplomatákat és hivatalnokokat mutat be, akik sokszor saját életüket is kockáztatva segítettek az üldözötteknek.
– Itt ki lehet emelni Karády Katalinnak, Apor Vilmosnak a nevét, vagy egy svéd diplomata, Raoul Wallenberg nevét. Ők gyakorlatilag hamis papírokkal, menlevelekkel segítettek zsidó honfitársaiknak, illetve akik tudtak saját lakásukon is bújtattak állampolgárokat – tette hozzá Blazovich Péter, az Emlékpont Múzeum intézményvezetője.
1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. A haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek.