A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja alkalmából csütörtökön 17 órakor Kulák tragédiák című beszélgetésre várják az érdeklődőket az Emlékpont konferenciatermébe. A kuláküldözésnek sok vásárhelyi gazda esett áldozatul, és többen örökre hátat fordítottak a vidéki életmódnak.
1948-tól hadüzenet nélküli háború indult a vidéki Magyarország, illetve az ott élő önálló gazdák ellen. Ezeknek az embereknek zöme ugyanis nem volt hajlandó önként belépni a termelő szövetkezetekbe, hanem ragaszkodtak saját birtokukhoz.
– Ennek a hadüzenet nélküli háborúnak egész generációk váltak áldozatává. A magyar közvélemény ezekről az esetekről, az érintetteken kívül, sajnos nagyon keveset tud. Akiknek elvették a földjét, megfosztották őseik örökségétől, amit saját kezük munkájával építettek fel vagy elvették állatállományukat, ezek az emberek lelkileg is nagyon nehezen tudták feldolgozni az eseményeket – mondta Vincze Gábor, az Emlékpont történész-muzeológusa.
Ebben a rendszerben többen az öngyilkosságba, míg mások az alkoholizmusba menekültek. Százak pedig örökre hátat fordítottak a gazdálkodásnak. Hódmezővásárhelyen is sok halálos áldozatot követelt a kuláküldözés.
– Egyik legismertebb nagygazda Tárkány-Szűcs István volt, aki egyben mintagazda és példaképe volt sok embernek. Őt az ávósok verték meg, csak meghalni engedték haza. A temetése szinte tüntetésszámba ment Hódmezővásárhelyen. Rajta kívül nagyon sok gazdát és egész családokat hurcoltak meg. Ezek a sebek ezekben az idős emberekben máig élnek – tette hozzá a történész.
Június 28-án, csütörtökön 17 órakor a Kulák tragédiák című beszélgetésen Vincze Gábor történész-muzeológus vendége Tárkány-Szűcs Ferenc nyugalmazott földmérő mérnök lesz az Emlékpont konferenciatermében. A megemlékezés pénteken 10 órakor folytatódik a Kincses temetőben alsókopáncsi ifjú Tárkány-Szűcs István sírjánál, ahol a meghurcolt gazdák emlékére Bán Csaba református lelkész mond imát.