Hódmezővásárhely idén is külön standdal szerepelt a nemzetközi
UTAZÁS 2006 Kiállításon. A szervezők szerint a város bemutatkozása és
az F. Kovács Attila Kossuth díjas építész tervezte stand óriási
érdeklődést váltott ki. Március 18-án pénteken Dr. Schmidt Mária a
Terrorháza főigazgatója és Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési
képviselő közös sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak és az
érdeklődőknek Hódmezővásárhelyet – különös tekintettel az Emlékpontra.
A továbbiakban a múzeumról szóló cikket olvashatják.
1945 és 1990 két olyan dátum, melyek kétségtelenül egy teljes korszakot fognak közre.
Kik
és hogyan élték meg Vásárhelyen ezt a fél évszázadot? Milyen személyes
sorsok jellemezték ezt az időszakot? Milyen volt a tárgyi környezet?
Kik voltak alakítói és elszenvedői ennek a majd ötven évnek? Ezen
kérdések megválaszolásakor ma még támaszkodhatunk az eleven személyes
vásárhelyi emlékezetre. Éppen ezért itt az idő, hogy bemutassuk
városunk hihetetlenül gazdag múltját, szerteágazó hagyományait,
miközben azt is be kell mutatnunk, hogy a szabadság hiánya mekkora
károkat okoz, és hogyan deformálja civilizációnkat. Ezer és ezer
példánk van erre, és nemcsak a művészet terén, de a kultúra legtágabb
értelmezése szerint az élet minden területén. Másképp lakunk, eszünk,
szeretünk és tanulunk, ha nincs szabadságunk. Másképp születünk,
gondolkodunk, és halunk meg.
Magyarország első Emlékpontja állandó kiállítás keretében, a
legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai
lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is
felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek
Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
Emlékpontunk mementó is lesz, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az
ötven esztendő nem álom, azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a
tanulságok súlya.
Az Emlékpont reményeink szerint találkozások és
beszélgetések pontja lesz. Beszélgetni fogunk a szabadság öröméről, az
1945 és 1990 közötti időszak fájdalmas és örömteli emlékeiről. Ez a
történet nem lehet fekete, sem pedig fehér, hiszen a hétköznapok
szürkeségén át mindig megcsillan a benne élők életöröme, életakarása.
Az
Emlékpont F. Kovács Attila, Kossuth-díjas építész tervei alapján a
vásárhelyi főutcán, az Andrássy út 34. szám alatti házban, mely az
államosítást követően iskolaépületként működött. Az oktatási és
kulturális célokat szolgáló Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen –
Humán Oktatási Központ a második világháború utáni és a rendszerváltás
közötti időszakot mutatja be, sajátságos szempontból: egy bejárható
térbeli film lesz, ahol viszonylag kevés szöveggel, de annál több képi
elemmel találkozhat majd a látogató. Főként vizuális megjelenítésére
törekszik, ezért kiemelt szerepet kapnak a helyi tárgyi emlékek és a
fényképek is. A múzeum különlegessége lesz az úgynevezett „oral
history” alkalmazása, vagyis úgy lesz igazán a vásárhelyieké az
Emlékpont, hogy önmaguk történeteit mondják el. Másfélszáz interjú
készült olyan személyekkel, akik őszintén vallanak az elmúlt 40-50
évről. A helytörténészek feltárták a forrásokat, főként levéltári
jellegű dokumentumokat, valamint korabeli újságcikkeket. A Terror Háza
Múzeum munkatársai – Schmidt Mária főigazgató vezetésével – munkája
nyomán a történeti emlékek úgy kerülnek feldolgozásra és
megjelenítésre, hogy azok egyszerre ábrázolják az 50-es évek nyomasztó
légkörét, és a 70-es, 80-as évek vidám barakkjának szocialista
társadalmi képét.
Az Emlékpont Múzeumhoz szükséges anyaggyűjtésben részt vett helyi kutatók:
Arany-Tóth
Attila, Baracs Gabriella, Bernátsky Ferenc, Borus Gábor, Dömötör János,
Enyedi Zoltán, Elek András, Farkas Csaba, Földvári László, Franciszti
Mihályné, Hegedűsné Dékány Magdolna, Herczeg Mihály, Kőszegfalvi
Ferenc, Kruzslicz István, Lőkös Györgyi, Makó Imre, Nagy Imre, Simon
Ferenc, Szabó Dániel, Szabó Ferenc, Szenti Tibor, Varsányi Attila.
Munkatársak a Terror Háza részéről:
Schmidt Mária, F. Kovács
Attila, Gerő András, Halmy Kund, Havasi Dániel, Hoppál Bulcsú, Horváth
Miklós, Kardos Csaba, Kassa Melinda, Kis-Rabata Tamás, Kovács Ákos,
Madácsy Tamás, Markó György, Máthé Áron, Nagy Levente, Sándor János,
Stark Tamás, Szalai András, Tallai Gábor