A Bethlen Gábor Református Gimnázium szeretettel
meghívja a magyar reformátusság és a bibliaolvasó világ áldott emlékű, tudós
tanítójának egykori tanítványait és tisztelőit emlékünnepségére 2010.
november 12-én (pénteken) 12 órára a hódmezővásárhelyi Városháza dísztermébe
(Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.).
Az
ünnepség programja:
12.00
Áhítat
— Nagy Péter református lelkipásztor,
Budafoki Református Egyházközség
A
szülőváros üdvözlete
— az emlékünnepség résztvevőit köszönti Dr.
Lázár János Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési
képviselő, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési
Képviselőcsoportjának vezetője
12.30
Előadások:
A
Pákozdy–család Hódmezővásárhelyen
— Bán Csaba református lelkipásztor,
Hódmezővásárhely–Ótemplomi Református Egyházközség
Pákozdy
László Márton emlékezete
— Dr. Marjovszky Tibor tanszékvezető
egyetemi docens, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Bibliai Teológiai és
Vallástörténeti Tanszék
Az
Ószövetség evangélistája
— Dr. Kádár Péter teológus, tanár, igazgató,
Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium
13.30
Pákozdy László Márton domborművének
avatása a Bethlen Gábor Református Gimnázium I. emeleti folyosóján —
Avatóbeszédet mond, és a domborművet leleplezi: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház
Zsinatának elnöke.
A dombormű Szabó László pécsváradi szobrászművész alkotása.
Közreműködik:
a Bethlen Gábor Református Gimnázium kiskórusa.
Karvezető: Molnár Tünde. Verset Mond: Csókay Katalin XI.D
osztályos diák. A versmondót
felkészítette: Simon Ferenc tanár. tanár, igazgatóhelyettes.
Az ünnepség
szeretetvendégséggel zárul a gimnázium olvasótermében. Az eseményre várhatóan elkészül
”Hűség
és szövetség” címmel Pákozdy
László Márton tanulmányaiból Dr. Marjovszky
Tibor által szerkesztett, a Kálvin Kiadó gondozásában megjelenő tanulmánykötet,
amelyet a helyszínen megvásárolhatnak az érdeklődők. Adományával hozzájárulhat
a dombormű költségeihez a POSTA 11600006-00000000-41128323 számlaszámra küldött
összeggel, a feladó pontos megjelölésével.
In memoriam Pákozdy László Márton
— Száz éve, Hódmezővásárhelyen született
a XX. század egyik legnagyobb magyar teológusa
Pákozdy László Márton 1910-ben született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen
Gábor Református Gimnáziumban érettségizett 1928-ban. Fivére Vásárhelyi Pákozdy Ferenc költő.
Teológiai tanulmányait Debrecenben, Halléban és Utrechtben
végezte. Debrecenben, majd Budapesten több mint négy évtizeden át tanított
bibliai teológiát és vallástörténetet.
Doktori értekezését ószövetségi vallástörténetből írta.
Témaválasztása — a zsidó népnek a babiloni fogságban prófétáló Deuteroézsaiás
és az általa meghirdetett üdvpróféciák — az éledő nemzetiszocializmus korában veszélyes
tanúságtételnek számított. 1936–39 között végezte el anyaggyűjtő munkáját,
amelyet még hallei ösztöndíjas évei alatt kezdett el. Debreceni
mentorprofesszora, Kállay Kálmán
szerint olyan alaposan dolgozott, hogy kutatásaiból több disszertációra való
anyag gyűlt össze.
A kor viszonyaira jellemző, hogy mire dolgozatát elkészítette,
már nem kaphatott útlevelet Hollandiába. Az 1940-ben náci megszállás alá került
Utrecht egyeteme helyett ezért itthon doktorált 1942-ben.
„AZ Ebed Jahve Deuterojesaja
theologiájában — az ÚR Szenvedő Szolgája Ézsaiás könyve 40 – 55 fejezeteiben”
című értekezését a debreceni kar summa cum laude minősítéssel értékelte, és még
ugyanebben az évben ki is adta. A mű rangját és európai elismertségét jelzi,
hogy az egyik legnagyobb XX. századi biblikus szaktekintély, Otto Eissfeldt írt róla részletes
recenziót a Zürichben kiadott Theologische Literaturzeitung hasábjain.
Pákozdy szakmai érdeme főként abban áll, hogy a legkorszerűbb
filológiai, szövegkritikai és kortörténeti ismereteket ötvözni tudta a
református prédikátori elkötelezettséggel. Vérbeli teológusként nyúlt a
legnehezebben érthető témákhoz is, a nyelvész és ókori kelet–kutató
alaposságával.
Pákozdy tanulmányait olvasva mind a szakembernek, mind a laikus
érdeklődőnek feltűnhet, hogy a szerzőnek minden egyes mondata mögött
többoldalnyi óhéber, asszír, arám, vagy épp koiné ógörög lexikai háttéranyag,
és többkötetnyi szakirodalom áttanulmányozása és feldolgozása áll. Pákozdy abban
lépett túl bibliakritikai szemléletű európai kortársain, hogy nemcsak
szétszedte az ókori szöveget, hanem össze is rakta, világosan kifejtve annak
pontos értelmezését és máig érvényes üzenetét.
Emellett, kiváló pedagógus volt. Debrecenben, majd Budapesten
több lelkész- és teológusnemzedék bibliai látásmódját, tudását alapozta meg.
A háború után a tanítás mellett a bibliafordításban kamatoztatta elmélyült
ismereteit. Mivel azonban nem volt hajlandó mindenben kiszolgálni a korabeli
egyházvezetés elvárásait, sokáig szilenciumra kényszerült, és a bibliafordító
bizottságban betöltött vezető szerepét is egyre inkább formalizálták.
47 évet kellett várnia, hogy élete főművének számító, és a
háború alatt kis híján megsemmisült Deuterojesaja–tanulmánya megérje 1989-es
újrakiadását.
Az ekkor már gyengélkedő, idős professzor ehhez fűzött
utószavában keserűen „egykönyves embernek” nevezi magát.
Tanítványai igyekeztek pótolni a kortársak adósságát, és sajtó
alá rendezték tanulmányait. Többek között Bibliaiskoláját, amely Mózes öt
könyvét tárgyalja közérthető formában, valamint „Szövetség és hűség” címmel
válogatott tanulmányait, amelyeket az idei centenáriumra jelentetett meg a
Kálvin Kiadó, Marjovszky Tibor
szerkesztésében.
Pákozdy László Márton munkássága megkerülhetetlen örökségünkké
lett mind a XX. századi magyar teológiatörténet, mind a nemzetközi
ószövetség–kutatás területén. Ezért emlékezik meg a nagy vásárhelyiről
családja, szülővárosa, az Ótemplomi Egyházközség, és alma matere századik
születésnapján, 2010. november 12-én a Városháza dísztermében rendezett
emlékkonferenciával. Emlékét ettől a naptól dombormű is megörökíti a református
gimnázium első emeleti folyosóján. Szabó
László pécsváradi szobrászművész alkotását Bölcskei Gusztáv püspök avatja fel.