A két éve
elhunyt domonkos rendi nővér, Badalik Lídia mintegy kétszáz darabos
textilgyűjteménye a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Tornyai
János múzeum tulajdonába került.
Az értékes és a maga nemében páratlan kollekciót, amely mind
térben, mind időben áttekintést ad a magyar népi hímzés
remekműveiből, csütörtökön adták át a nővér örökösei.
Az 1921-ben Hódmezővásárhelyen született Badalik Lídia a tanárképző
főiskola elvégzése után a szerzetesrendek 1948-as feloszlatásáig
Jácinta nővér néven domonkos rendi apáca volt, majd világi
tanárnőként dolgozott. A rendszerváltás után részt vett a rend
újraszervezésében. Szülővárosa munkásságát Pro Urbe díjjal ismerte
el.
Nagy Vera néprajzkutató elmondta, hogy Badalik Lídia
textilgyűjteményét az 1940-es évek elején alapozta meg, majd mintegy
fél évszázadon át gyarapította. A kollekció anyagát nem csak
szülővárosából, Hódmezővásárhelyről válogatta, gyűjtőútjain
felfigyelt a legszebb darabokra szinte az egész Kárpát-medencéből.
Az értékes gyűjteményben vannak erdélyi, palóc és sárközi textíliák
is, az 1700-as évektől a XX. század elejéig.
A hagyaték gerincét azok a reprezentatív textíliák adják, amelyeket
a paraszti lakáskultúrában elsősorban ünnepi alkalmakkor használtak
– közölte a muzeológus.
A Badalik-hagyaték legegyedibb darabjai azok a romhányvidéki
keresztszemes hímzett díszlepedők, amelyeket még a néprajzi
szakirodalom is kevéssé ismer. Szintén kiemelkedő jelentőségűek azok
a két világháború között újravarrt, a háromszáz éves mintakincset
megörökítő vásárhelyi textíliák, amelyek eredeti példányai mára már
elenyésztek. Badalik Lidia gyűjtésének köszönhetően viszont a
néprajzkutató szakembereknek képük lehet arról, milyenek lehettek a
XVIII-XIX. századi dél-alföldi hímzések.
(MTI, fotó: hodmezovasarhely.hu)