El kell mennünk a határokig, a szabad Európában minden nemzetnek biztosított jogok határig és ki kell mondanunk: minket sem illet meg kevesebb jog, mint más országok polgárait – jelentette ki szombaton Wass Albert szobrának avató ünnepségén dr. Lázár János polgármester. Bartha József református lelkész köszönetet mondott Hódmezővásárhely városának a határon túli magyarok iránt tanusított elkötelezettségéért.
Wass Albert szobrának avató ünnepségén dr. Lázár János a Trianoni békediktátumot a magyarság mély és gyógyíthatatlan lelki sebének nevezte, halálos ítéletnek, amelyet a nemzet soha nem volt és soha nem lesz hajlandó elfogadni.
– Egyes vélemények szerint az emberi gyásznak szakaszai vannak: a tagadás, a harag, az alkudozás, a búskomorság, majd végül az elfogadás. Nekünk azonban megtiltották még a gyász megnevezését is, a leki sebre, betegségre így nem volt gyógymód – fogalmazott beszédében dr. Lázár János.
A polgármester szerint Trianon nem megfelelő feldolgozásában több rossz irányzat is felelős.
– A kommunizmus tagadása és internacionalizmusa, valamint a fasizmus agresszivitása és ellenségképzése egyaránt bűnös abban, hogy a magyarság targédiáját a mai napig nem sikerült feldolgozni – fejtette ki.
Hódmezővásárhely első embere kiemelte: a Trianoni békediktátum során a magyar nemzet megsemmisítésére törtek, szándékosan és tudatosan szabdalták szét az országot. Vajon van-e nemzet, legyen bár egy háború győztes oldalán, amelynek joga volt ehhez – tette fel a kérdést, hozzátéve: súlyos felelősség terheli azokat is, akik idehaza az első világháborút követően az ország széthúzásán munkálkodtak.
– Nem hadsereggel, hanem kultúrával, a magyar kultúrával tartottuk össze a Trianon előtti Magyarországot. Erre mért súlyos csapást az ország szétdarabolása. Olyan vidékeket vettek el tőlünk, ahol magyar emberek és magyar kultúra született – fogalmazott dr. Lázár János.
A jövőre utalva a politikus kijeletette: ki kell jelentenünk, hogy nekünk sem jár kevesebb, mint más nemzeteknek.
– El kell mennünk a határokig, a szabad Európában a nemzeteknek biztosított jogok határáig: minden nemzetet megillet a kettős állampolgárság, az anyanyelv használata, vagy az autonómia. A mai magyar politika felelőssége ez, és mi el is fogunk menni minden határig – jeletette ki dr. Lázár János, hozzátéve: büszke arra, hogy polgármesterként egy olyan frakciót vezet a Magyar Parlamentben, amely először mondta ki: a magyar nemzet összetartozik.
Az avató ünnepségen Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke beszédében köszönetet mondott Hódmezővásárhely városának az elmúlt években a határon túli magyarok iránt tanusított elkötelezettségéért.
– 2004-ben, mikor a népszavazást követően úgy éreztük, hogy ellökött minket a hazánk, jött egy hír: egy magyar város, Hódmezővásárhely azt mondta, ha így nem lehet, lehet másként és tiszteletbeli polgárává fogadott minket – emlékezett vissza a lelkész, hozzátéve: sok határon túli magyar köszönetét tolmácsolja most a gesztusért.
A Magyar Parlament a kettős állampolgárságról és a nemzet összetartozásáról hozott törvényeire utalva a lelkész elmondta: új korszak kezdődött el határon innen és túl.
– Tegnap, június 4-én délután 16.30-kor Erdélyben megszólaltak a harangok. Még az olyan kis településeken is, ahonnan a magyarság már elfogyott. Hallottam, hogy a nem magyar emberek azt kérdezték: miért szól a harang? És mi azt mondhattuk nekik: mert nem csak Jézus Krisztus, de a magyar nemzet is feltámadt. Köszönöm, hogy olyan ajándékot vihetek haza a fiamnak, amit az én apám nem tudott nekem megadni – fogalmazott a lelkész.
– Holnap, a szószéken, 25 kilométerre az ezeréves határtól, ahol lakom, emléket állítunk ennek a napnak. És elmondom, hogy van egy magyar város, aki azt üzeni nekünk: segítsétek egymást magyarok, szeressétek egymást magyarok, és ami a legfontosabb: ne féljetek magyarok – zárta gondolatait Bartha József.
A Tölgyesi Poós Anna szobrászművész és Poós László által készített szobor leleplezését követően imát és áldást mondott Bartha József lelkész és Markovics Milán katolikus plébános.