A Szabadság vihara című kanadai dokumentumfilmet tekinthették meg tegnap este az érdeklődők az Emlékpontban. A vetítésre a hétfőn kezdődött Nemzeti Emlékezet Hete című programsorozat részeként került sor, a film az
1956-os forradalom eseményeit a magyar olimpiai vízilabda válogatott
melbourne-i elődöntőjén keresztül mutatja be.
A szabadság vihara 2006-ban a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját köszöntő mozgóképes
megemlékezés sorozat első darabja, a kanadai-amerikai rendezőpáros, Colin K.
Gray és Megan Raney alkotása. A dokumentumfilm, archív és rekonstruált
felvételekkel, visszaemlékezésekkel tiszteleg 1956 szellemének. A záró képsorok a XX.
század második felének legfontosabb világtörténelmi eseményeként mutatják be a
magyar forradalmat, amelyből minden későbbi demokratikus és szabadságmozgalom
levezethető, beleértve az amerikai polgárjogi küzdelmet, a dél-afrikai
eseményeket, és a vasfüggöny leomlását is.
A film producerei között olyan nevek találhatóak, mint Lucy Liu, Quentin Tarantino és
Andrew G. Vajna. Az alkotók a híres-hírhedt véres vízilabda-mérkőzés
párhuzamával feledhetetlenné tették alkotásukat, amely a fiatal közönség
számára is világosan tárja fel az 1956 őszén, a szovjet uralom ellen fellázadó
magyarok történetét.
A három éve bemutatott film
kanadai forgatókönyv írója és egyben rendezője szintén vízilabdázott hajdan, így
nem volt számára ismeretlen az 53 évvel ezelőtti melbourne-i olimpiai játékok
elődöntője. A mérkőzés, melyet a történelem véres küzdelemként jegyez, és amelynek során
a magyar válogatott 4–0-ra megverte a szovjet csapatot.
– Félbeszakadt a mérkőzés, amikor
az egyik szovjet játékos lekönyökölte Zádor Ervint, akinek véres arca jelképpé
vált és bejárta a világsajtó szabadabbik felét. Ezt az eseményt a nyugati lapok
az 1956-os forradalom leverésének utózöngéjeként állították be, azaz a
közvélemény a meccsben visszavágót látott – mondta Elek András, az Emlékpont
közönségkapcsolati vezetője.
A Szabadság vihara című film
számos vásárhelyi érdeklődőt vonzott az Emlékpontba, olyanokat is, akik 1956-os
személyes érintettségük miatt tartották fontosnak, hogy megnézzék a történetet.
A vendégeknek a vetítés után
lehetőségük volt megvitatni, hogy egy amerikai stílusban készült alkotás
mennyire lehet alkalmas a forradalom bemutatására és oktatására.
A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozat
tovább folytatódik. A következő napokban többek között szó lesz a II.
világháború után elhurcolt műkincsekről, valamint a rendszerváltás éveiről is.