Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Félszáz törökkori pipa Hódmezővásárhelyen

Csaknem negyven fajta pipához tartoznak azok a töredékek, amelyek
Hódmezővásárhelyen, a városi sportcsarnok építését megelőző ásatáson
kerültek elő mintegy húszezer kerámiadarab, tízezer állatcsont és régi
pénzérmék mellett; a több mint ötven pipatöredék pontos származását még
kutatják a régészek − közölte Nagy Nándor, a Tornyai János Múzeum
restaurátora szerdán az MTI−vel.

Hódmezővásárhelyen már több törökkori ásatás folyt, a korábbi
leletek között azonban mindössze két-három pipa került elő, a 2007-ben
feltárt 2.500 négyzetméternyi területen azonban több mint félszáz pipa
töredékét találták meg a régészek – mondta a szakember.
Hozzátette: ami igazán érdekes, hogy a félszáz töredék csaknem negyven fajta pipához tartozik.
A leletek megtalálásakor az első feltételezés az volt, hogy egy
pipagyártó-műhely nyomaira bukkantak. Ezt azonban cáfolja, hogy a XVII.
században általában fazekasmesterek foglalkoztak pipakészítéssel, erre
utaló nyomokat azonban nem találtak, s a kemence sem került elő –
mutatott rá a restaurátor.
A pipák alapanyaga is különbözik:
nagyobbik részüket a Hódmezővásárhely környékére jellemző, vörösre égő,
magas vastartalmú agyagból, másik részüket fehérre égő agyagból
állították elő, de vannak köztük redukciós égetéssel készített,
fölfényezett fekete darabok is – tette hozzá Nagy Nándor.
A
pipákat segédformákba préselve készítették, majd száradt állapotban
végezték el az utómunkákat: a karcolást, vésését, pecsételést, végül
pedig kiégették a tárgyakat. A megtalált pipafejek 5-6 centiméter
nagyságúak, s hosszú, 25-30 centis fából készült szár tartozott
hozzájuk. Néhánynál felfedezték a vasból,
esetleg rézből vagy bronzból készült pipasapka maradványait is – közölte a szakember.
A kutatók véleménye szerint egy gyűjtő vagy kereskedő pipáira
bukkantak, esetleg egy szálláshelyen megpihenő katonák, utazók
használhatták a tárgyakat annak idején.
Nagy Nándor elmondta, a
leletek restaurálása a napokban fejeződött be, a régészeti feldolgozás
már elkezdődött. Az ásatás anyagából várhatóan 2009-ben rendez
kiállítást a Tornyai János Múzeum.

(MTI)