Őseink hagyatéka, jelenünk hungarikuma címmel Hódmezővásárhelyen mutatták be azt a 26 perces filmet, melyben a megye értékei szerepelnek. Az eseményen kiderült: új értékek, például a vásárhelyi téglaépítészet, Plohn József és Plohn Illés fényképészek munkássága és hagyatéka is erősíti a megye büszkeségeit.
A nemzeti örökség megőrzése, a nemzeti azonosságtudat erősítése érdekében a megyei közgyűlés annak idején elsők között hozta létre a Csongrád Megyei Értéktárat. A gyűjteményben már szerepel például a szegedi téliszalámi, a makói hagyma vagy éppen a vásárhelyi sós túróslepény. Őseink hagyatéka, jelenünk hungarikuma címmel, az értéktár elemeit megjelenítő 26 perces film bemutatóját Hódmezővásárhelyen tartották. Elhangzott: az indokolta a helyszínválasztást, hogy a város és térsége – kézműves, népművészeti, néprajzi, gasztronómiai hagyományaival – talán a legsokoldalúbban gazdagítja Csongrád Megye Értéktárát.
– Hódmezővásárhely hagyományőrző és hagyományápoló város, és igyekszik megtartani régi értékeit. Ilyen a hétezer éves Kökénydombi Vénusz, ami bizonyítja, hogy hétezer év óta van a területen kerámia kultúra, melyet most is továbbviszünk a fazekasság és a művészeti kerámia keretein belül – mondta Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere.
Magyar Anna, a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság elnöke a szervezet tevékenységéről a filmbemutató előtt tartott bizottsági döntésekről szólt.
– Hat új értéket vettünk fel a megyei értéktárba. Örömmel jelenthetem, hogy immár hatvan értéket tartalmaz. Hatvan olyan kiválóságot, amelyre néprajzilag büszkék vagyunk, mindnyájunkat gazdagítanak, és mindegyike megerősít bennünket abban, hogy jó itt élni. Őrizzük környezetünket, hagyományainkat – mondta a bizottsági elnök.
A javaslatok alapján újonnan került be az értéktárba a vásárhelyi téglaépítészet, Plohn József és Plohn Illés fényképészek munkássága és hagyatéka, de a vásárhelyi puszta természeti környezetét, valamint a vásárhelyi bibliotékák rendszere is erősíti a megye büszkeségeit.
Az eseményen felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság alapító tagja is, aki a helyi értékekről és a nemzeti értékekről beszélt. A 2012-ben elfogadott Hungarikumok megőrzéséről szóló törvény hátteréről, annak folyamatos alakításáról is szó esett.
– A törvény megszületésével és a jogszabály módosításával nem állt le az élet. A gyakorlatból kapjuk azokat a feladatokat, amelyek a helyi értéktárak gazdagítását is segíti. Nem csak egy múló divat lesz a helyi értéktár teremtés, megjelenik az életben, a gyakorlatban is – fogalmazott Lezsák Sándor.