Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Filmvetítés és tárlatvezetések a Katyń kiállításon

A
világhírű lengyel filmrendező, Andrzej Wajda megrázó filmdrámájával és rendhagyó
tárlatvezetésekkel várják március 12-én 17 órától az érdeklődőket a Katyń – Tömeggyilkosság, politika,
erkölcs című időszaki kiállításra az Emlékpontba. Március 13-án,
szombaton 10 órától kezdődő
tárlatvezetésen a
tömeggyilkosságot övező hazugságtengert és a nagyhatalmak részéről tanúsított
cinizmust ismerhetik meg a látogatók, míg március
15-én a kiállítás utolsó napján, az
1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén 10 órától rendhagyó
tárlatvezetésen, a magyar és a lengyel nép közös szabadságküzdelmét ismerhetik
meg az érdeklődők Bem apótól egészen az 1956-os poznani tüntetés szikrájától
fellobbanó magyar forradalomig.

A
baljósan hangzó helységnév Katyń első szótagja – kat – lengyelül hóhért jelent.
A lengyel társadalom számára Katyń évtizedeken át egyszerre volt az elhallgatott
tragédia, ahol 22 ezer család gyászolta (volna) hozzátartozóját, illetve a
ráhordott hazugságrétegek szinonimája, ahogy a kommunista lengyel vezetés és a
nagyhatalmak 50 éven át tagadták és titkolták az igaz felelősök és elkövetők
kilétét. A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek
(személyesen Sztálin és Berija) utasítására hajtották végre egy olyan ország
polgárain 1940 tavaszán, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a
Szovjetunióval.

Andrzej
Wajda Katyn című filmjében, melyet március 12-én, pénteken 17
órától vetítenek az Emlékpont előadótermében, megrendítő
hitelességgel jelenik meg a szörnyű népirtás, a kétségbeesett, reménykedő
családtagok történetei. A lengyel filmrendező ezzel az alkotásával édesapjának
Jakub Wajda századosnak is emléket állított, akit húszezernél is több
tiszttársával együtt a szovjet belügyi szervek gyilkoltak meg 1940 tavaszán. A
családi drámát fokozta, hogy a Harkovban megölt idősebbik Wajda neve nem
szerepelt az 1943-as exhumáláskor, így felesége egészen az 1950-ig bekövetkezett
haláláig bízott hazatérésében. Wajda csak a ’90-es években végzett feltárásokat
követően nyert bizonyosságot édesapja haláláról, amikor kézhez kapta személyes
tárgyait.

A
március 13-án,
szombaton 10 órától kezdődő
tárlatvezetésen a
tömeggyilkosságot övező hazugságtengert és a nagyhatalmak részéről tanúsított
cinizmust ismerhetik meg a látogatók. Mi történt a lengyel
tisztekkel? Tették fel a kérdést a családtagok és az emigráns lengyel kormány
tagjai ’40 tavaszától, amikortól nem érkeztek többé még cenzúrázott
levelezőlapok sem a szovjet (hadi)fogságban sínylődő több tízezernyi lengyel
tiszttől. Sztálin erre azt az arcpirító választ adta: „Megszöktek”. Hogy hová?
„Mandzsúriába”.

A
március
15-én záró kiállítás utolsó napján, hétfőn rendhagyó
módon nyitva tart az Emlékpont. Az
1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén 10 órától rendhagyó
tárlatvezetésen, a magyar és a lengyel nép közös szabadságküzdelmét ismerhetik
meg az érdeklődők Bem apótól egészen az 1956-os poznani tüntetés szikrájától
fellobbanó magyar forradalomig.