Nem szabad legyinteni a szélsőségekre, közös felelősség fellépni
ellenük akár jogszabály−módosítással, akár civil összefogással −
jelentette ki Mandur László (MSZP), az országgyűlés alelnöke vasárnap
Hódmezővásárhelyen.
„Lassan mindennapossá válik, hogy
rosszemlékű jelmezekbe öltözött, elbutított és üres tekintetű
honfitársaink árpádsávos zászlók alatt masíroznak” – mondta a politikus
a hódmezővásárhelyi zsinagógában a városból 1944-ben elhurcolt zsidók
emlékére rendezett gyászistentiszteleten.
A lassan egy éve tartó
legális félelemkeltés magától nem múlik el. Lehet, hogy új, szigorúbb
törvényekre, lehet, hogy csak erős és következetes civil kurázsira
lenne szükség – fogalmazott a parlamenti alelnök.
Aliza Bin-Nun,
Izrael Állam nagykövete hangsúlyozta, nemcsak a 600 ezer elhurcolt és
meggyilkolt magyar állampolgárságú zsidó, hanem a mai fiatalok miatt is
fontos, hogy emlékezzünk a holokausztra, hiszen több mint hatvan évvel
az események után még mindig vannak, akik tagadják a borzalmak
megtörténtét.
Ahogy a nagykövet fogalmazott, a Magyar Gárda
felvonulásai nagyon rossz üzenetet küldenek a társadalomnak, reménnyel
tölti el azonban, hogy a többség ellenáll, ahogy az néhány hónapja a
Hollán
Ernő utcában történt, amikor néhány száz szélsőségessel több ezer ellentüntető állt szemben.
Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke kijelentette, a
vészkorszak idején a magyar zsidókat annak az államnak a
közreműködésével pusztították el, amelynek polgárai voltak. Ezek az
emberek abban bíztak, hogy a magyar állam megfogja védeni őket, de ez
nem így történt.
Valamennyi felelős politikusnak, valamennyi
demokratának – legyen konzervatív, liberális vagy szociáldemokrata –
kötelessége, hogy szembeforduljon a előítéletekkel, a rasszizmussal.
Lázár János (Fidesz) hódmezővásárhelyi polgármester beszédében azt a
kérdést tette föl, elég-e szavakkal, nyilatkozatokkal, törvényekkel
küzdeni a szélsőségek ellen. Példaként azokat említette, akik a
vészkorszak idején az akkor hatályos törvényekkel szemben is felléptek
a zsidóüldözés ellen. Egyik ilyen példája volt Beretzk Pál
hódmezővásárhelyi alpolgármester, aki az előírások ellenére 1944-ben
nem jelölt ki gettót a városban.
„Nem hiszem, hogy bármelyik
polgármester-társamnak félnie kellene ebben az országban akkor (.), ha
betiltja a Magyar Gárda felvonulását” – mondta a politikus.
„Nem
hiszem, hogy Budapest önkormányzatának vagy egy kerületi
polgármesternek félni kellett volna betiltani egy nemzetközi neonáci
felvonulást a Hősök terén. Milyen következményei lehettek volna, egy
elítélőt mondat vagy egy elítélő bírósági döntés? De a lelkiismeretük legalább tiszta maradt volna” – fogalmazott Lázár János.
A gyászistentiszteleten jelen volt Deutsch-Für Tamás, a Fidesz
elnökének kabinetfőnöke, Kovács Kálmán, a Csongrád Megyei Közgyűlés
KDNP-s alelnöke és Mészáros Tamás, a hódmezővásárhelyi MDF elnöke is.
(MTI)