Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Gyermekkönyvtárt neveztek el Pósa Lajosról

Pósa Lajos
nevét vette fel a hódmezővásárhelyi gyermekkönyvtár; a magyar
gyermekirodalom megteremtőjének tartott írónak, születése 160.
évfordulóján, mellszobrot is avattak a dél-alföldi városban a
héten.

Lázár János polgármester az MTI-nek elmondta: az értékmegőrzés és
az értékteremtés egyaránt fontos feladata a közgyűlésnek, amikor a
város oktatási rendszerét szervezi, vagy kulturális életét
támogatja. Hódmezővásárhelyen óvodát neveztek el Exner Leóról, a
hazai gyermeknevelés egyik legkiemelkedőbb alakjáról, a város
gyermekkönyvtára pedig a magyar nyelvű gyermekirodalmat megteremtő
Pósa Lajos nevét vette fel. „Saját értékeinket kell megőriznünk,
felfedeznünk és példaként állítanunk a jövő nemzedékei elé”-
hangsúlyozta a polgármester.

A névadás mellett kiállítás nyílt az
író munkásságáról, és a városi könyvtárnál leleplezték Pósa Lajos
mellszobrát, amelyet Gábor Emese készített. Az elkövetkező hetekben
egy tárlaton a szobrásznő több tucat Pósa-mese illusztrációját is
láthatja a közönség a városháza dísztermének előterében.

Pósa Lajos
1850-ben született Radnóton. A pesti egyetem bölcsész karán szerzett
tanári oklevelet, s egy évig pedagógusként dolgozott, majd újságíró
lett. Előbb fővárosi lapokba írt, majd 1881-ben, Mikszáth Kálmán
utódaként, Enyedi Lukács hívására, a Szegedi Napló munkatársa lett.
Szegeden ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb
szövegírója volt, s mindvégig igaz pártfogója maradt.

Pósa
munkásságának legjelentősebb eredménye, hogy 1889. december 15-én
Benedek Elekkel megindította, majd haláláig – 1914-ig –
szerkesztette Az Én Újságom című lapot, amely az ország első
irodalmi értékű és legnépszerűbb gyermeklapja volt.

Nemcsak
megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé,
formálójává is vált. Teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit
és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta
be; az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát
indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de felfedezte az őt
apjaként tisztelő Móra Ferencet is. Az Orient Vendéglő időnként
szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalnál a korszak
legnagyobbjai vendégeskedtek.

Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse
jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz
versét zenésítették meg, számos gyermekverse épült be az óvodai
foglalkoztatók anyagába. 1945 után azonban költészetéről többnyire
csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának
minősítették, műveit száműzték a könyvtárakból.

(MTI)

(fotó: hodmezovasarhely.hu)