Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Hallgatni sokkal nehezebb – Interjú Lázár Jánossal a szombati Magyar Nemzetben

Egy hitelmegállapodás kizárná annak a lehetőségét, hogy 2013-ban emeljék a tanári fizetéseket, mivel a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió semmilyen béremeléshez nem járul hozzá Magyarországon – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: a következő választások előtt – parlamenti keretek között – ki kell vizsgálni, hogy milyen külföldi erők finanszírozzák az ellenzéki pártokat. A politikus egyébként úgy véli, vannak a Fideszben olyanok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. Interjú a szombati Magyar Nemzetben.

Hallgatni sokkal nehezebb

Lázár János szerint a ki tudja, milyen érdekeket szolgáló pártok kora lejárt

 

Egy hitelmegállapodás kizárná annak a lehetőségét, hogy 2013-ban emeljék a tanári fizetéseket, mivel a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió semmilyen béremeléshez nem járul hozzá Magyarországon – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: a következő választások előtt – parlamenti keretek között – ki kell vizsgálni, hogy milyen külföldi erők finanszírozzák az ellenzéki pártokat. A politikus egyébként úgy véli, vannak a Fideszben olyanok, akik belekényelmesedtek a hatalomba.

– Államtitkári kinevezése óta nem adott interjút, és a híradásokban is jóval kevesebbet szerepel, mint azt frakcióvezetőként tette. Ez a személyes döntése volt, vagy erre kérték?

– A miniszterelnök úr munkára, a kormányzati döntések felgyorsítására kért fel. Ez sok időt és energiát igényel, ezért láttak kevesebbet. Frakcióvezetőként beszélni és érvelni kell, a Miniszterelnökség vezetőjeként pedig hallgatni és csendben dolgozni. Egészen máshol vannak a hangsúlyok. Orbán Viktor mellett dolgozni állóképesség kérdése is, intellektuális értelemben pedig kihívást jelent.

– Beszélni könnyebb vagy hallgatni?

– Hallgatni és cselekedni sokkal nehezebb. A politika legizgalmasabb része az, hogy egy kormányzati elképzelésből miként lehet valóságot kovácsolni, hogyan lehet végigvinni egy új szemléletet, meghonosítani egy új mentalitást.

– Hivatalba lépése előtt komoly próbatételnek nevezte azt is, hogyan lehet majd jó gondolatokat átverni az ön által lustának nevezett állami bürokrácián. Mit sikerült átverni és mit nem négy hónap alatt?

– Egy svájci óramű pontosságával működő, a miniszterelnök munkáját mindenben segítő szervezet kialakítására törekszem. Az a célom, hogy a dolgok rendezettebbé váljanak, tisztább, világosabb, egyszerűbb és gyorsabb legyen az ügymenet. Visszafogott és elegáns stílusra van szükség, politikailag pedig akkor lesz sikeres a Miniszterelnökség, ha 2014 májusában ismét Orbán Viktor teszi le a miniszterelnöki esküt. Ez persze még messze van…

– Csaknem két évvel ezelőtt, még frakcióvezetőként azt mondta egy beszélgetésünk során, hogy – idézem – nem felejtik el azt a sok szemétséget, amit Meggyes Tamás ellen elkövettek az utóbbi években. Esztergom a múlt héten csődöt jelentett. Van összefüggés a két kijelentés között?

– Az esztergomi vezetés felelőtlensége és a csőd között van ok-okozati összefüggés, de ez nem az esztergomi polgárok hibája. Azoknak a politikai erőknek is óriási a felelősségük, akik arra használták fel Esztergomot, hogy megmutassák, hogyan lehet a Fidesszel szemben várospolitikát csinálni. Feláldozták a várost és annak több mint harmincezer polgárát saját kicsinyes politikai céljaikért. Lehet, hogy a Meggyes-féle városvezetésnek sok hibája volt, de akkor Esztergom működött, most pedig csődbe ment. Ez történik akkor, ha az ellenzéki pártok összefognak, és várost akarnak vezetni.

– Ki fogja kifizetni a segélyeket, a világítás vagy a közétkeztetés számláit?

– Természetesen mindent el fogunk követni azért, hogy az emberek életminősége ne romoljon. A felelősséget viszont a város vezetésének, illetve azoknak kell viselniük, akik önös politikai érdekeik miatt a bajkeverők mögé álltak. A kormány az esztergomiaknak fog segíteni és fizetni.

– Budapesten viszont éppen a saját politikai közösségével keveredik viszonylag gyakran vitákba a főpolgármester…

– Ilyenek a polgármesterek. Ismerem ezt a típust, magam is közéjük tartoztam, és remélem, hogy közéjük is tartozom. Komolyabbra fordítva a szót, Tarlós István komoly ember nagy tapasztalattal, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Sőt érdemes figyelni arra, amit mond, mert városvezetői rutinja sokat segíthet egy-egy probléma rendezésében.

– Akkor miért kellett mégis önnek közvetítenie a legutóbbi belső viták kapcsán?

– Mert az a feladatom, hogy jó megoldások szülessenek. Szerves része a munkámnak, hogy közvetítsek az álláspontok között, és a legjobb megoldás végrehajtását segítsem. Ttt is ez történt, ráadásul volt polgármesterként talán jobban is értem a várospolitika nyelvét, mint mások. Bár a miniszterelnök urat és a kormányt is érdeklik a részletek, de ezek nem pártpolitikai, hanem várospolitikai viták voltak. Méghozzá a következő évtizedeket eldöntő komoly várospolitikai viták.

– Mondhatni, hogy még időben adta át Hódmezővásárhely vezetését, hiszen azóta két időközi választáson is megverte a Fidesz jelöltjeit – 2010 óta először – az MSZP. Valóban trendfordulót jelezhetnek ezek a voksolások?

– A két utóbbi eredmény inkább azt mutatja, hogy senki nem kényelmesedhet el. Hódmezővásárhelyen a Fidesz jelöltje egyedül több szavazatot kapott, mint az összes ellenzéki jelölt együtt. Aki a következő választásokon arra vállalkozik, hogy elindul a választópolgárok bizalmának megszerzéséért, annak keményen meg is kell dolgoznia azért.

– Ezek szerint a Fidesz vezetésében is elkényelmesedtek?

– A Fideszben valóban vannak, akik belekényelmesedtek a hatalomba. Másrészről azonban látni kell, hogy a másik oldalon, az ellenzék körében nagy a nihil. Most sem a szocialisták nyerték meg Dunaföldvárt vagy Sopront, hanem a Fidesz veszítette el. A gittegylet pártok, mint az LMP, nem tudnak érdemi ajánlatot tenni a választópolgároknak. A Jobbik politikai programja abban merül ki, hogy a következő választások alkalmával a cigányoknak ne legyen választójoguk. Ez elképesztő arrogancia. A szocialista párt amelyben erősebb a bankárok befolyása, mint az embereké – pedig felteszi a kezét Brüsszel vagy a Nemzetközi Valutaalap előtt. A ki tudja, hogy milyen érdekeket szolgáló pártok kora lejárt. A következő választások előtt ezért – parlamenti keretek között – azt is ki kell vizsgálni, hogy milyen külföldi erők finanszírozzák az ellenzéki pártokat. Ki kell tenni az asztalra minden lapot, és színt kell vallania az LMP-nek, az MSZP-nek és a Jobbiknak is, hogy milyen külföldi pénzeket használnak, és milyen külföldi érdekcsoportokat szolgálnak ki.

– Az átláthatóságot azonban semmi nem biztosíthatná jobban, mint egy jó párt- és kampányfinaszírozást szabályozó törvény. Mikor születhet ez meg?

– A választási eljárásról szóló törvény és egy új jogszabály együtt szabályozza majd a pártok és a kampányok finanszírozására vonatkozó kereteket. A 2014-es választásokon már ezeket a szabályokat kell érvényesíteni. Törvényjavaslatot készítünk, amelynek alaptételeit még az idén ismertetni fogjuk. Ígérem, szigorú lesz.

– Meglepődött Bajnai Gordon visszatérésén, illetve azon, hogy politikai mozgalommá alakult a magát csaknem két évig civil csoportosulásként láttató Milla?

– Semmin nem lepődöm meg, mert tudom, hogy a szocialisták és az igazság sosem jártak jegyben. Arra viszont kíváncsi leszek, hogy Bajnai Gordon hogyan rappel majd együtt a Milla „alternatív köztársasági elnökével”, Dopemannel.

– A nyerőgépek betiltását célzó törvényjavaslat gyorsított elfogadását nemzetbiztonsági kockázatokkal magyarázták. Mik voltak ezek?

– A szerencsejáték világában olyan érdekkörök jelentek meg, amelyek befolyásolni akarták a politikát. Egy több száz milliárdos piacon súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha egy ekkora pénzügyi lehetőséggel rendelkező csoport arra szánja el magát, hogy politikai döntéshozókat, politikai pártokat, politikai véleményformálókat próbál meg befolyásolni. Annak ott azonnal, nagyon keményen és nagyon határozottan véget kell vetni.

– Véget is vetettek ennek?

– Vannak utóvédharcok, és vannak próbálkozások. A szerencsejáték-iparban érintett kezek messzire elérnek. A szocialista Szanyi Tibor meghirdette, hogy viszszaállítják a pénznyelő automatákat, és látom, hogy vannak, akik az Alkotmánybíróság, illetve Brüsszel felé is kapaszkodnának. Lesznek még harcok, de ezt a kérdést a magunk részéről lezártnak tekintjük.

– A választási eljárásról szóló törvényjavaslat egyelőre nem jutott a médiatörvény vagy az új alkotmány sorsára, és nem sikerült nemzetközi színtérre terelni az erről zajló hazai vitát a balliberális oldalnak. De így is marad-e?

– Mindent megpróbálnak, efelől senkinek ne legyen kétsége. Érzek egyfajta lendületvesztést, bizonytalanságot a Fidesz-tagságon belül is, hogy miként is állunk. A zavarkeltésben mindig is erős volt a baloldal, ugyanakkor a Fidesz szimpatizánsainak és a bennünket támogató értelmiségieknek tudomásul kell venniük, hogy ez egy ilyen világ. Vannak viták, amelyeket vállalni kell.

– A javaslat legtöbbet támadott pontja az előzetes feliratkozás intézménye, és ebben a vitában nem állnak túl jól.

– Mélységesen sértőnek és az embereket lenézőnek tartom, amikor az ellenzéki pártok azt mondják, hogy az emberek nem képesek a döntések meghozatalára. Az emberek pontosan végig tudják gondolni, és a jövőben még tudatosabban fogják eldönteni, hogy kire szavaznak.
Eddig gyakran parttalan, ízléstelen, hoszszú politikai vitákkal terhelt kampányok jellemezték a választást. Ezzel szemben most a pártpolitikai kampány időszaka egy hónapot fog igénybe venni. Ezt előzi majd meg az a szakasz, amelyben az emberek felmérik a viszonyokat, mérlegelnek, döntenek, hogy a választásokon részt vesznek-e vagy sem. Hat hónapja lesz rá mindenkinek, hogy meghozza döntését.

– Az ellenzéki pártok szerint a Fidesznek van erre pénze, nekik viszont nincs. Milyen forrásból valósulhat meg ez a kampány?

– Ez minden parlamenti, helyhatósági vagy európai parlamenti választás előtt egy fél éven át tartó állami kötelesség, a leendő jelölteknek pedig egy lehetőség lesz.

– A földbérleti szerződések körüli ügyek miatt vidéken erre még nagyobb szükségük is lesz.

– A vidék valóban kardinális kérdés lesz a 2014-es választásokon, és ebben megkerülhetetlen a termőföld kérdése. A parlament elé kerülő földtörvénnyel az előző huszonkét év legfontosabb társadalompolitikai vitáját kezdjük meg. Az ebben foglaltak pedig messze meghaladják azokat a problémákat, amelyeket például Ángyán professzor úr felvet. 0 sajnos a fától nem látja az erdőt. Természetesen a földpályázatok kapcsán lehetnek anomáliák, ezeket ki kell vizsgálni. Az egy nagyon súlyos, egy professzori dolgozószobában viszont könnyen elkövethető tévedés, hogy le kell állítani a földek kiosztását. Én nem ilyen elefántcsonttoronyból vizsgálom ezt a kérdést. Éppen fordítva gondolom: a gazdák részére a megélhetéshez elegendő földet kell biztosítani.

– Nem tesz jót a Fidesz támogatottságának az sem, amikor arról hallani, hogy a párt holdudvarához tartozó cégek vagy egyes politikusok rokonai jutnak akár tiszta, akár vitatott körülmények között földekhez.

– Erre nem az a válasz, hogy kevesebb földet kell kiosztani kevesebb embernek, hanem az, hogy sokkal több földet kell kiosztani több embernek. Mindenki, aki földből akar élni, kapjon annyi földterületet Magyarországon, hogy abból megélhessen. Nagyon remélem, hogy a profeszszor úrnak – amellett, hogy a belvárosi LMP-s képviselőtársaimmal közösen szidja a Fideszt – lesz ideje arra is, hogy a magyar gazdák mellé álljon.

– Egy másik társadalmi csoportot tagadhatatlanul megsértett a kormány, amikor úgy kommentálta a pedagógus-béremelés elhalasztását, mintha a tanárok „konyakot rendelnének” a nehéz időkben. Nem járna ki egy bocsánatkérés nekik?

– A kormányszóvivő mondata lehet sértő, de ettől még igaz. Inkább azt mondanám, hogy viharban összefogásra, együttes gondolkodásra, közös cselekvésre van szükség. A kormány szándéka világos: törvénybe foglaltuk, hogy egy új oktatási rendszerhez új életpályamodellre van szükség. Legyen mindenki előtt világos: az IMF és az EU semmilyen béremeléshez nem járul hozzá Magyarországon. Erről szólnak majd a következő évtizedek szuverenitást érintő vitái itthon és Európában is.

– Ebből az új állításból viszont két dolog következhet. Az egyik az, hogy ha lesz EU/IMF-megállapodás…

– …az a jelenlegi körülmények között kizárja a béremelést.

– Pontosan. A másik következtetés viszont az, hogy ha – betartva az ígéretüket – megemelik a pedagógusok bérét, akkor se az idén, se jövőre nem lesz megállapodás a nemzetközi szervezetekkel…

– Az, hogy lesz-e megállapodás vagy sem, elsősorban nem Magyarország fizetőképességének függvénye, hiszen azt az IMF is elismeri, hogy a szocialista kormányok által ránk hagyott adósságot pontosan és időben fizetjük. Az igazi kérdés az, hogy azoknak a hitelezőknek, akik pénzt adnak Magyarországnak a korábbi, a szocialisták által felvett hitelek kifizetésére, továbbra is lesz-e bizalmuk Európában. Ők azt a kérdést teszik fel, hogy Európa csődbe megy-e 2013-ban, és ha igen – saját befektetéseik érdekében -, lesznek-e biztosítékaink.

– Ez a sokat emlegetett biztonsági háló volt eddig is a válasz arra a kérdésre, hogy mit várunk a megállapodástól. A héten indított médiakampányban azonban már a tiszteletre és a bizalomra esett a hangsúly. Eddig nem kaptuk meg ezeket?

– Nem túl sokat. Nincsenek egyenlő pályák és egyenlő esélyek. Nagy nemzet vagyunk, de nem vagyunk egy gazdasági vagy társadalmi világhatalom, ezért ránk adott esetben más szabályok vonatkoznak. Kifejezetten sértő, hogy a nemzetközi szervezetek nem tartják sokra azokat az eredményeket, amelyeket a magyar emberek az utóbbi huszonkét évben elértek.
Az IMF-nek fogalma sincsen arról – és sajnos úgy látom, nem is érdekli -, hogy a magyar emberek mennyi áldozatot hoztak a rendszerváltás óta a tisztességes boldogulás reményében. Az ellenzék pedig mindent megtesz, hogy manipulálja a közvéleményt. A magyar kormánynak világossá kell tennie, hogy miben nem enged az IMF-nek és az EU-nak.

– Megér ez 200 millió forintot?

– Akár többet is!

Az interjú a 2012. október 13-i Magyar Nemzetben jelent meg. Szerző: Szilágyi Richárd

Megszakítás