Nem irredenta emlékművet szeretnénk emelni, hanem hazánk tragédiájáról méltó
módon megemlékezni, és a magyarság összetartozásának jelképét visszaállítani –
mondta dr. Kószó Péter a tervezett Országzászló emlékmű felállításáról.
Az alpolgármester szerint az emlékmű fontos üzenete, hogy szélsőséges
gondolatok, eszmék és tettek nélkül is ki lehet fejezni a magyarság összetartozását,
a haza szeretetét.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú
Város Közgyűlése 2010. március 8-án egyhangú szavazással döntött arról, hogy a
városban az Országzászló emlékművet eredeti alakjában, de új helyen, – a Kossuth
tér helyett – a főtér melletti Szőnyi utca – Oldalkosár utca találkozásánál
állítja vissza.
Országzászló
emlékművet az 1920-as trianoni diktátum után az
ország számos pontján állítottak fel. Az emlékműveken lévő zászlórudakon az
állandóan félárbócra engedett magyar zászló a trianoni diktátummal megcsonkított
Magyarország tragédiáját és a magyarság egységének eszméjét hirdeti. A nemzeti
lobogók csupán két alkalommal voltak teljesen felhúzva: 1938. november 2-án a
Felvidék visszacsatolásakor, valamint 1940. augusztus 30-án Erdély
visszavételekor. Az egyik legismertebb országzászlót, az Ereklyés Országzászlót
1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. Az Ereklyés
Országzászlót sok vidéki országzászló felállítása követte, elsőként Nagykanizsán
1931-ben. 1945-re az ezret is meghaladta az országzászlók száma.
Hódmezővásárhelyen a Hódmezővásárhelyi Egyetemi és
Főiskolai Hallgatók „Gr. Bercsényi Miklós” Bajtársi Vegyestörzse (BMBV) indított
mozgalmat az Országzászló felállításáért. 1934. március 4-én tettek közzé
nyilvános pályázatot, a végleges döntésre 1934. március 31-én került sor, ekkor
fogadták el a nyertes tervet. 1934 május második harmadára fejeződtek be a
munkálatok. Az Országzászló a Kossuth téren, a jelenlegi Zenepavilon területén
állt. Az avató ünnepségre 1934. május 20-án,
pünkösd vasárnapján került sor, amelyen József főherceg, a volt szegedi 46.
közös gyalogezred volt parancsnoka is részt vett. Az emlékművet Soós István
polgármester avatta fel.
1945 után az emlékmű a megváltozott politikai környezet
miatt, eredeti funkciójában nem működhetett tovább. 1949. március 28-án, az
Országzászló helyén szovjet emlékművet építettek.
– Az Országzászló
visszaállításával nem irredenta emlékművet szeretnénk emelni, hanem hazánk
tragédiájáról méltó módon megemlékezni. Ennek elsősorban a fiatalok felé van két
nagyon fontos üzenete. Egyrészről, hogy soha nem merülhet feledésbe mindaz, amit
hazánkkal az első világháború után tettek. Magyarország területének kétharmadát,
lakosságának egyharmadát veszítette el, családok százezreit szakították szét. A
másik fontos üzenet pedig, hogy szélsőséges gondolatok, eszmék és tettek nélkül
is ki lehet fejezni a magyarság összetartozását, hazánk szeretetét – mondta el
dr. Kószó Péter alpolgármester az emlékmű felállítása kapcsán.
Az Országzászló a tervek szerint
eredeti alakjában kerül visszaállításra a főtér melletti Szőnyi utca és
Oldalkosár utca kereszteződésénél.
– Különösen nagy a jelentősége az
emlékmű visszaállításának Hódmezővásárhelyen, hiszen a város a 2004. december
5-i népszavazást követően útjára indított egy kezdeményezést, amely értelmében
Tiszteletbeli Polgárává fogadja a határon túl élő magyarokat. A kezdeményezésre
már több mint húszezren jelentkeztek – tette hozzá dr. Kószó Péter.
Az Országzászló civil szervezetek és magánszemélyek
felajánlásaiból, valamint önkormányzati támogatásból épül majd fel. A tervek
szerint még az idén elkészül.