A felújítás
egyik utolsó lépéseként helyükre kerülnek a vásárhelyi Papi-féle
malom egyenként öt-hatmázsás vitorlái; ezt követően már csak a
„finomhangolás” következik és akár újra őrölhet a szerkezet –
közölte Ozsváth Gábor néprajzkutató szerdán, a munkálatok kezdetekor
az MTI-vel.
A május elején indult – több mint hárommillió forintos
költségvetésű – rekonstrukció során kicserélték a vitorlatengely
hatalmas tartógerendáit, a forgatócsúszórámát, a mechanikai
szerkezet elkorhadt darabjait, s kiszellőztetik a belső tapasztott
falat is.
A munkálatok leglátványosabb része a csaknem tízméteres vitorlák
felhelyezése. A szakemberek a feladatot daru segítségével végzik el.
A molnárok régen több darabban emelték helyükre az igen csak súlyos
vitorlaelemeket, mégpedig úgy, hogy keresztülvetettek egy kötelet a
tengelyen, melyet az épület köré tekertek, majd pedig elkezdték
forgatni a tetőszerkezetet, így tulajdonképpen maga a malom vált egy
csigaszerkezetté – magyarázta Ozsváth Gábor.
A szakember azt is elárulta, a vitorlák gerendája fenyőből, a
lécezet – amely akár két rajta dolgozó embert is elbír – pedig
tölgyfából készült.
A vitorlák felhelyezését – ami egy-két napig tarthat el – a
szerkezet beállítása, „finomhangolása” követi. Ezután akár
őrölhetnek is a malomban. A néprajzkutató tervei szerint néhány év
múlva az ipartörténeti műemlék látogatói a kenyérkészítés teljes
folyamatát végigkövethetik majd itt: a malomhoz tartozó telken búzát
termesztenek, a gabona megőrlését követően pedig a molnárház
kemencéjében sütni is lehetne majd.
A Papi-féle szélmalom Hódmezővásárhely főterétől tizenkét
kilométerre található. A patinás műemlék 1856-ban épült. A Papi
család egészen az 1940-es évekig működtette a malmot. A kis dombra
épült, csonka kúp alakú építmény külső átmérője csaknem tíz méter,
az épület teljes magassága pedig tizenhárom méter. A téglafalú,
zsindelyfedésű háromköves malomban egy kő – jó szél esetén – négy-öt
mázsát őrölt óránként.
(MTI)