Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Hétköznapok Rákosi börtöneiben és internálótáboraiban

“Ne csak őrizz, hanem gyűlölj is!” – hirdette a váci fegyház ávh-ás őreinek szobafelirata, és a hatalom “szobrászmesterei” könnyűszerrel formázták a rabok testét azzá, amire szánták őket: uniformizált számok tömegévé, amikből “egyszerűen” kiönthető vagy kiverhető volt a vallomás. A Rákosi-diktatúra börtöneinek és internálótáborainak kegyetlen viszonyairól Bank Barbara történész tart rendhagyó történelemórát középiskolás diákoknak március 27-én, szerdán délelőtt 10 órakor a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

1948 és 1953 között minden második magyar családban volt olyan, akit valami miatt  megfigyelés alatt tartott a kommunista diktatúra, vélt vagy valós ellenfeleit pedig a legdurvább eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a rendszer. Az elszigetelésre nemcsak fegyházakat és börtönöket, hanem internáló- és kényszermunkatáborokat is fenntartott. A hatalom tömegesen gyűjtette össze a számára politikailag veszélyesnek vagy “kártékonynak” feltételezett “ellenfeleit” vagy embercsoportjait az erre a célra létrehozott, és működtetett külön fegyveres rendfenntartó testülettel. 1950-ben az ÁVH több büntetés-végrehajtási intézményt is átvett a Belügyminisztériumtól, amelyek mellé megkapta az engedélyt, a saját
működtetésű internálótáborok létrehozásához is. Az irányítása alá tartozott a kistarcsai gyűjtő- és internálótábor, majd felépíttették az internáltakkal a recski, tiszalöki, kazincbarcikai, bernátkúti és sajóbábonyi internálótáborokat.

Argejó Éva történész A hatalomnak alávetett test című tanulmányában részletesen ír az állambiztonságiak fogva tartottakkal űzött “játékáról” és módszereiről. A “begyűjtött” rabok megtörésének nem pusztán a fájdalom okozása volt a célja, sokkal inkább a testük feletti hatalom folyamatos demonstrálása. A rendszer nemcsak megtűrte, de szinte előírta a foglyokkal való kegyetlenkedést. A Gyűjtőfogház parancsnoka például az alábbiakat mondta: “Vegyék tudomásul, nem kell a testükkel elszámolnunk, legfeljebb a néhány vödör mész előteremtése okozhat gondot.” Miután a verést államvédelmi módszerként engedélyezték az ÁVH-nál, a kihallgatások során és a börtönökben a legdrasztikusabb túlkapások történtek, melynek következtében emberek százai megnyomorodtak, vagy meghaltak. A testi kínzásokkal pedig felértek az állambiztonsági tisztek lelki gyötrései is.

A Rákosi-rendszer terroruralmának különlegesen aljas világát Bank Barbara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze mutatja be az Emlékpont rendhagyó történelemóráján résztvevő diákoknak holnap délelőtt 10 órától a vásárhelyi közgyűjtemény előadótermében.