Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Hézső Ferenc életműtárlata az Alföldi Galériában

A 70 éves Munkácsy−díjas Hézső Ferenc festőművész életműtárlatát
láthatják az érdeklődők a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában. Az
április 6−án nyíló kiállítás a vásárhelyi festőművész életpályájának 50
esztendejét fogja át. A legrégebbi mű még a főiskolás korszakából,
1958−ból való; a legfrissebb pedig tavaly készült. A tárlaton több mint
100 Hézső−alkotást tekinthetnek meg a művészetkedvelők.

Hézső
Ferenc a képzőművészeti főiskolán Domanovszky Endre és Pap Gyula
tanítványa volt. 1962-től tagja a Vásárhelyi Művésztelepnek. Az elemzők
szerint művészete a hódmezővásárhelyi és az alföldi népélet iránt
elkötelezett. Az átalakuló tanyavilágot, a változásban lévő életformát
újszerűen jeleníti meg. Az elmúlt évtizedekben újszerű vizuális
rendszert alkotott meg.

A
mostani életműkiállításon Hézső Ferenc minden alkotói időszaka
bemutatásra kerül. A kezdetektől a közelmúltig követheti nyomon a
látogató az Alföldi Galéria kiállítótermeiben a mester különböző
korszakait.

„Hézső
Ferenc a vásárhelyi művészet egyik nagy öregje. A 70-es években sajátos
színdinamikai fordulatot hajtott végre művészetében, de mára visszatért
a hagyományos vásárhelyi témákhoz. Festményeire leginkább a tiszta,
keveretlen színek használata jellemző. A nyolcvanas évek elejétől
kezdve, fokozatosan végezte el a tradicionális vásárhelyi és alföldi
témák festői reconquisztáját: alkotásain hangsúlyosan jelenik
meg a dél-alföldi táj és a paraszti életforma ábrázolása. Hézső Ferenc
tudatosan épített életművet tudhat a magáénak. A látogatók egy sokszínű
és izgalmas kollekcióval találkozhatnak április 6-ától” – mondja dr.
Nagy Imre művészettörténész, aki évtizedek óta ismeri a mestert, de a
korai korszakokból származó művek még neki is újat mondanak.

A
tárlat egyik legérdekesebb képe az 1970-ben készült Alföld című
festmény, mely egy csontvázzá csupaszított parasztembert ábrázol, a
koponya körül pedig nemzetiszínű szalag van kötve. Ezzel az alkotással
Hézső Ferenc pusztán az eltűnőben lévő paraszti világra és a magyar
rebellis múltra utalt, de mégis botrány lett belőle. Aczél György, a
Kádár-rendszer kultúrdiktátora megfeddte a művészt a piros-fehér-zöld
szín használata és a téma ilyetén való ábrázolása miatt.