Hódmezővásárhely mától a Magyar Örökség része, a Magyar Örökség városa –
jelentette be Jókai Anna a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
ahol kutúraőrző és kultúrateremtő tevékenységéért, példás
nemzetszolgálatáért a mai napon a város Magyar Örökség-díjat kapott.
A
Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében a vendégeket és a díjazottakat Hámori József neurobiológus, agykutató, a Magyar
Örökség-díj Bíráló Bizottságának elnöke köszöntötte.
A
professzor elmondta: a Magyar Örökség-díj 1995 ös
megalapítása óta hivatásának tekinti azoknak az értékeknek a
felmutatását, amelyek a múltban és a jelenben egyaránt hozzájárultak a
megújulás reményét fenntartó nemzeti önbecsülés erősítéséhez,
gazdagításához.
– A
magyar
nemzet, a magyar haza 1100 éves történelmében gyakoriak voltak a
sorsfordító változások, reformok, szabadságot, vagy éppen függetlenséget
kivívni akaró felkelések, forradalmak. Voltak amelyek sikeresen
végződtek, mások – látszólag – sikerületlenek voltak. A XIX. századi
magyar reform-mozgalom az 1848-as forradalomban csúcsosodott ki. A
szabadágharc akkor nem győzött, de megteremtete a modern
magyarságtudatot. 1956 dicsőséges 11 napja is látszólag elbukott –
mégis egységbe forrasztotta a kommunista diktatúrától megcsömörlött
országot. A legutóbbi 2010. márciusi díjátadás alkalmával az ünnepség
bevezetőjében az akkori idők hangulatát kifejezve az alábbiak hangoztak
el: „Ma 2010. márciusában elmondható, hogy Magyarország a hosszabbodó
márciusi napokon is egy dologra vár: a fordulatra, az alapvető
változásokat hozó áprilisra. Olyan valódi fordulatra, amely a magyar
nemzeti kultúra jó értelemben vett féltő óvását, megőrzését és tovább
örökítését, az évezredes nemzeti kultúra felvirágoztatását tűzi ki
célul.” Most két hónappal az új korszak kezdetét jelentő áprilisi
választások után kijelenthetjük, hogy a fordulat, a lelkek forradalma
bekövetkezett. Örüljünk együtt, és reméljük, hogy a lelkek forradalma
sikeres lesz az új Magyarország felépítésében. E felszabadult
hangulathoz
illeszkedik a mai ünnepségünk 7 díjazottja által képviselt értékek
felmutatása; olyan értékek, amelyek erősítik a határon belül és kívül
élő magyarság jövőbe vetett hitét, és hozzájárulnak egy emelkedő nemzet
jövőképének formálásához – mondta el beszédében Hámori József.
Hódmezővásárhely
kitüntetése előtt a Bíráló Bizottság felkérte a
„legvásárhelyibb vásárhelyit” Szenti Tibor író, néprajzkutatót a
laudáció ismertetésére.
A
„legvásárhelyibb vásárhelyi” mutatja be a várost
„Mi itt
a Tisza, a Maros és a
Körös által határolt tájon csodálattal szemléljük a régész
ásójával föltárt isten-szobrokat, a szakrális világ előtt
áldozattal tisztelgő közösségek idoljait.
A közel hétezer éves világhírű Gorzsai és Kökénydombi
Vénuszok, oltárok és gabonatároló hombáredények alapozták meg
a napjainkig jelentős vásárhelyi kerámiakultúrát.
Hód és
Vásárhely nevét az
oklevelek a 13. században említik először. Mezővárosi rangot
Hunyadi Jánostól kaptunk, aki 1456-ban jobbágy őseinket a haza
megmentésére a nándorfehérvári csatába hívta. 1753-ban a
Bujdosó-Pető-Törő féle utókuruc mozgalomban való részvételünk
miatt Mária Terézia a vérbefojtott zendülés után városunkat el
akarta törölni a föld színéről, de Szőnyi Benjámin könyörgő
versével megmentett bennünket.
1848-ban
Kossuth toborzó
beszédére az elvártnál is többen jelentkeztek. A két
világégésben a legnagyobb véráldozatot – arányaiban –
városunk szenvedte el. 1919-ben, példátlan módon, a román
megszállók 56 ártatlan polgártársunkat gyilkolták le. Az
1989-ben erdélyi testvéreink megsegítésére vitt szállítmányunk
gépkocsivezetője volt a romániai „különös” forradalom
egyetlen magyarországi áldozata. A kettős állampolgárságról
rendezett 2004. december 5-i szégyenteljes népszavazás után
önkormányzatunk meghirdette a „Hódmezővásárhely Tiszteletbeli
Polgára” címet. Jelenleg húszezernél tartunk, és amíg a
világban magyarellenesség folyik, ezt a programunkat nem fejezzük
be!
A
történelmileg kialakult
vásárhelyi tanyavilág 1950-ig közel 7000 tanyaszámmal
rendelkezett, 1910-ben itt élt a lakosság közel negyven százaléka.
Nem véletlen, hogy a szocializmus nálunk végezte a legnagyobb
tanyarombolást, hiszen ez a gazdatársadalom őrizte legmélyebben a
magyarságtudatot, és hazánkért mindig a legnagyobb áldozatot
hozta.
Kulturális
életünket több
mint száz éve alapvetően meghatározza a tág értelemben vett
képzőművészet, amelynek íve a népi fazekasságtól, a
vásárhelyi hímzéstől a művészi majolikán át a szobrászatig,
a fotóművészetig, továbbá a legkiemelkedőbb helyi
jellegzetességig, a művészteleppel támogatott „vásárhelyi
iskola” ötven évet átölelő festészetéig, és az Őszi
Tárlatok hagyományőrző megrendezéséig terjed.
Vásárhely
jelesei: Szeremlei
Sámuel történész, Badalik Bertalan mártír katolikus püspök,
Tornyai János, Kohán György, Kurucz D. István, Németh József,
Fejér Csaba, Fodor József festőművészek; Kajári Gyula, Csohány
Kálmán grafikusok, Pásztor János, Szabó Iván szobrászok, Plohn
József,
Lucien Hervé,
Nagygyörgy Sándor fotóművészek, Németh László, Bibó Lajos,
Kárász József írók, Grezsa Ferenc irodalomtörténész, Vekerdi
László tudománytörténész, Galyasi Miklós, Pákozdy Ferenc
költők, Harmatta János nyelvész, Banner János, Párducz Mihály
régészek, Bessenyei Ferenc, Lontai Margit színművészek, Kiss
Lajos, Tálasi István, Tárkány Szücs Ernő, Péczely Attila
néprajztudósok, dr. Imre József, dr. Bakay Lajos, dr. Genersich
Antal kórházigazgatók.
Nincs
olyan történelmi egyház,
amelynek ne lenne temploma Vásárhelyen. Ha valaki megáll a Völgy
utca végén, akkor mögötte az unitárius templom, előtte a
zsinagóga, balra a Szent István római katolikus, jobbra a
református Újtemplom hatalmas épülete tornyosul; de távolabb van
még evangélikus és görögkeleti is.
Az
elmúlt évtizedben az
országban elsőnek létesítettünk vidéken Holokauszt Múzeumot,
továbbá a szovjet megszállástól a rendszerváltásig terjedő
időszakot bemutató Emlékpont Múzeumban interaktív kiállítást.
2010-ben az országban elsőnek tettük közzé a kommunista
diktatúrában ellenünk irányuló besúgórendszer ügynöklistáját.
A város
az elmúlt években
iskolarendszerét alkalmassá tette arra, hogy biztosítsa a
leszakadó rétegek gyermekei számára a felzárkózás lehetőségét.
Ebben a törekvésében is méltó elődökre támaszkodhatott,
hiszen a népi írók – elsősorban Németh László és Móricz
Zsigmond -,
1938-ban Szathmáry Lajos,
a Bethlen Gábor Református
Gimnázium tanára itt szervezte meg a Tanyai Tanulók Otthonát.
iránymutatását követve
Az
elhibázott egészségügyi
reform által megcsonkított Erzsébet kórházat a polgárok
támogatásával sikerült megmenteni, ma bővítése és fejlesztése
következik. Az Egészséges Vásárhelyért Program az
egészségtudatos életmódot terjeszti. 1997-ben elsők között
kaptuk meg az „Európa-díj”
Becsületzászló fokozatát, 2009-ben az „Év városa” majd az
„Év Honlapja”-díjakat.
A jövő:
a mezőgazdaság
fejlesztése a ráépülő földolgozó iparral, a családi
gazdaságok támogatásával, továbbá az oktatás és művelődés
kiteljesítésével. De
műszaki múltunk is kötelez:
Kalmár Zsigmond rostagyára egykor Európába is exportált. Kokron
József kötszövő üzeméből nőtt ki a Hódiköt. Volt jó
nevű
Mérleggyárunk és Hódgépünk. Itt épült föl az Alföldi
Porcelángyár. Ma fejlődő Ipari Parkunk van, valamint két, messze
földön híres
orvosi műszer- és protézisgyártó üzemünk. Városunk
belépett a hazánk különleges természeti adottságát, a
termálvizet hasznosító települések sorába.
Olyan
terv megvalósításába
kezdtünk, amely az elért eredmények folyamatosságát biztosítja.
Élhető várost, benne európai és magyar kultúrát, egy kis
„Hódmező-Magyarországot” teremthetünk. Küzdelmes, ám
értékekben gazdag múltunk szilárd alapot jelent ehhez.
Erre
az alapra a
mai hódmezővásárhelyiek polgármesterünkkel
hagyományőrzően
modern várost építhetnek,
amely gazdagságával méltó örökséget jelent az értékközpontú
jövő számára.”
Jókai
Anna: Hódmezővásárhely a Magyar Örökség Városa
Szenti
Tibor laudációját követően Jókai Anna jelentette be a Magyar Örökség-díj
átadását.
–
Szívből köszönjük Szenti Tibor szeretetteljes és alapos, dokumentumokkal
alátámasztott igen-igen szép laudációját, amihez én, magam személyében
is, a bírálóbizottság személyében annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a
szívemnek különösen kedves ez a díj. Ez a város úgy őrzi meg a múltját,
hogy abból a jelennek is ad. Nem egy halott dologról van szó, hanem
olyan valamiről, ami tovább él. Tovább él benne drága Németh Lászlónak
nemcsak az emléke, hanem a szelleme, élnek a gyönyörű képzőművészeti
alkotások és élnek azok az emberek, akik a mindennapi nem könnyű
munkában próbálják valamivel előre vinni a mi életünket. Azt kívánom
önöknek, hogy ha már van leghűségesebb városunk – így nevezzük Sopront,
ha van legbátrabb városunk – így nevezzük Balassagyarmatot, most már
van, most született meg az a magyar város, talán mondhatom nyugodtan, az
első olyan magyar város, amely ezen túl a magyar örökség városa. Azt
kívánjuk a vezetőknek is, hogy legyen továbbra is erejük a
rendíthetetlen helytálláshoz. Minden egyes polgárnak, minden egyes
tehetős, vagy kevésbé tehetős embertársunknak, hogy szeressék ezt a
várost és maradjanak együtt nemcsak fizikailag, hanem szellemben is.
Ezek után pedig Isten áldását kérve kihirdetem a hivatalos
dokumentációt. A bírálóbizottság a Magyar Örökség kitüntető címre azért
tett javaslatot, hogy az arra méltó Hódmezővásárhely kultúraőrző és
kultúrateremtő tevékenysége bekerüljön a magyarság láthatatlan szellemi
múzeumába – zárta méltetó szavait Jókai Anna.
A
Magyar Örökség díjat dr. Lázár János Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város
polgármestere és dr. Kószó Péter alpolgármester vette át.
A mai
napon Hódmezővásárhely városa mellett a magyarság láthatatlan szellemi
múzeumába került
Erkel Ferenc életműve
és az általa alapított Budapesti Filharmóniai Társaság
Zenekara; a Burg Kastl Magyar Gimnázium fél évszázados nevelő
tevékenysége; a Kárpát-Medencei Magyar Középiskolák
nemzetmegtartó szellemisége; Kligl Sándor szobrászművész
plasztikai világa; a Hangya Szövetkezeteknek a vidék magyarsága
gazdasági gyarapodását szolgáló tevékenysége; Hegyi-Füstös
István hitben megéltó közírói munkássága.
