Régóta nagy gondot okozott Hódmezővásárhelyen a Búvár utcán lévő főgyűjtőcsatorna és a Hódtó–Kistiszai fő levezetőcsatorna túlterheltsége.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) támogatási rendszerében lehetősége nyílt Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, hogy a belterületi csapadék- és belvíz-elvezetés tárgykörében e problémák megoldása érdekében pályázatot nyújtson be 2008. júniusában. A Közreműködő Szervezet (KSZ) szerepét természetesen a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) látta el.
A pályázat (azonosító száma: DAOP-5.2.1/A-2008-0020) két részprojektből tevődik össze: a Búvár utcai átemelő és a Szőlőhalmi vízkormányzó műtárgy megépítéséből.
A Búvár utcai átemelő szivattyú Susán városrészben, a Gomba – Búvár utca kereszteződésében került telepítésre, mivel a Ferenc – Dáni (Garai) – Csiga – Benőfy – Gomba – Búvár utcák által határolt terület csatornahálózatának Búvár utcai fő gyűjtőcsatornája vízelvezetési kapacitása nagyobb mennyiségű és intenzitású, egyenetlen időbeni eloszlással lehulló csapadék esetén erősen korlátozott volt.
A Búvár utcán jelenleg is kétoldali, nyílt szelvényű burkolt csatorna üzemel, de nagyobb biztonsággal, mint a fejlesztés előtt, amikor a csak gravitációs vízelvezetésű rendszer nem volt képes a Konti – Búvár utca kereszteződésében mélyponttal rendelkező területről biztonsággal továbbítani a nagyobb mennyiségű vizet a város kezelésében lévő Kakasszéki-csatornába.
A fejlesztéssel – a meglévő rendszert kiegészítendő – egy komplex aknarendszerű kettős átemelő szivattyú került kiépítésre. A szivattyúk 2 x 120 l/s maximális kapacitással segítik a vizek továbbítását a 428 m hosszúságban új mederburkolatot kapott Kakasszéki-csatornába, amelynek így a szállítási kapacitása is növekedett. A gravitációs rendszer és a szivattyúk a továbbiakban egymást segítve szolgálják a vízelvezetést.
A műtárgy kialakítása lehetővé teszi, hogy egyrészt kisebb és normál csapadékmennyiségeknél az összegyülekező víz továbbra is gravitációsan jusson el a befogadóba, másrészt nagyobb mennyiségű csapadék esetén a kiépített ún. osztóakna közvetlenül a csillapító és átemelő aknába vezeti a csapadékvizet. Az osztóakna csillapító és átemelő aknába vezető szintje úgy került meghatározásra, hogy nagyobb mennyiségű csapadék és vízterhelés esetén az osztóaknából a csillapító és átemelő aknába továbbítódjon a víz. Az átemelő aknába beépített két szivattyú – egymást segítő és/vagy helyettesítő üzemelése során – az extrém mennyiségű csapadékvizet nyomóvezetéken keresztül juttatja tovább a nyílt szelvényű Kakasszéki-csatornába.
A Szőlőhalmi vízkormányzó műtárgy a Régi-Kenyere-éri-csatorna – Hódtó-Kistiszai-csatorna – Szőlőhalmi-csatorna találkozásánál, a Hódtó-Kistiszai-csatorna végszelvényében került kialakításra. Ez egy ún. bukófal, amely a Zrínyi utca felől érkező vizeket 600 l/s vízhozamig gravitációsan a 2003-ban létesített Szőlőhalmi esésnövelő szivattyútelep felé kormányozza, a felett pedig a Hódtó-Kistiszai-csatornába engedi tovább, ezzel csökkentve ez utóbbi csatorna jelenlegi terhelését, amely a város fő gyűjtő- és elvezető-csatornája, s a városi lehullott csapadék túlnyomó részét szállítja a végső befogadó Tisza folyóba. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hidraulikai adatai is igazolták e csatorna kapacitásának túlterheltségét, illetve felújításra szorultságát, ezért támogat minden olyan megvalósítási törekvést, amely a tehermentesítést szolgálja, hiszen a városi burkolt felületek növekedésével többletterhelés éri e főgyűjtőt, -elvezetőt is; – ezért támogatta ezen beruházást is.
A Hódtó-Kistiszai-csatornán meglévő műtárgy (lamellás zsilip) nem volt képes ellátni a szabályozott vízelvezetési feladatot, ezért került beépítésre a projekt során a fent nevezett műtárgy, amely átkormányozza, rávezeti a Szőlőhalmi esésnövelő szivattyútelepre a vizet egy, a megvalósítás során burkolttá átépített, ezzel könnyebben kezelhető és fenntartható csatornaszakaszon keresztül. A bukófal magassága úgy került meghatározásra, hogy a Régi-Kenyere-éri-csatornán érkező víztömegből csak a fentiekben említett vízhozamon felül érkezo vízmennyiség bukjon át a Hódtó-Kistiszai-csatornába (a tervek szerinti bukófal-magasság: 39,0 cm). E bukófal a maga nemében speciális, hiszen a vízvédelmi biztonság érdekében és a váratlan események (szivattyútelepi áramszünet) kiküszöbölésére egy nyitási lehetőséggel (szabályozó zsilip) épült meg úgy, hogy alap esetben lezárt állapotban látja el az előbbiekben ismertetett feladatát. – A lamellás zsilip jelenleg felújított esztétikai állapotban őrzi dicsősége emlékét a vízgazdálkodásban.
A projekt támogatott összköltsége 87.260 ezer Ft, a támogatás intenzitása 90 %-os, azaz 78.534 ezer Ft. Az Önkormányzat 10%-os önerővel (8.726 ezer Ft) járult hozzá a beruházáshoz.
A Támogatási Szerződés (TSZ) aláírását követően a kivitelező közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra (Építészmester Tervező és Kivitelező Zrt.). A munkaterület 2009. december 21-én átadásra került, a kivitelezési munkák azonban az idei év rendkívüli csapadékos időjárása miatt az eredeti határidőhöz képest eltolódva fejeződtek be.
A műszaki átadás-átvételi eljárás a 2010. augusztus 16-21-ei időintervallumban zajlott le, s a 2010. szeptember 29-én megrendezett ünnepélyes átadó rendezvénnyel zárult a beruházás.
A beruházásról további információt talál az alábbi egyszerűsített internetes oldalon: