Hódmezővásárhely jó úton halad,
hogy kulturális, művészeti nagyhatalommá váljon hazánkban – mondta Szőcs Géza
kultúráért felelős államtitkár az 57. Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitóján. Lázár
János szerint kevés város állítja olyan bátran a kultúrát a városi lét
középpontjába, mint Vásárhely.
Idén egy héttel később került sor
a több, mint fél évszázadra visszatekintő Vásárhelyi Őszi Tárlat ünnepélyes
megnyitójára, mivel a hagyomány szerinti megnyitó egybeesett az önkormányzati
választásokkal. Hazánk legnagyobb hagyományokra tekintő kortárs művészeti seregszemléjét
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára
nyitotta meg, a vendégeket Lázár János polgármester köszöntötte.
– Mindaz, amit az elmúlt években,
évtizedekben ez a közösség a kultúráért tett, méltán kelti fel a kormány
figyelmét is – mondta el beszédében a résztvevők köszöntését követően Lázár
János. – Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi készteti a várost, hogy minden
évben ősszel, a kortárs művészek alkotásainak gyümölcseiből szüretelve tárlatra
hívja a művészeket és a műkedvelőket. Felmerülhet, hogy mit keres ennyi művész
Vásárhelyen. A válasz pedig egyszerű: a hódmezővásárhelyi embernek a művészet,
a kultúra nem több és nem kevesebb, mint örömforrás. Kevés olyan magyar város
van, amely ennyire bátran, kitartóan és következetesen állítja a kultúrát a
városi lét középpontjába. Ez tükröződik a beruházásainkban, fejlesztéseinkben
is, hiszen nem hatalmas üresen kongó monstrumokat, vagy élményfürdőket építünk,
hanem a kulturális intézmények korszerűsítését, felújítását, modernizálását állítjuk
a belváros rehabilitációjának középpontjába. A kultúra szeretete egybeforr a
múltunkkal, elválaszthatatlan a jelenünktől, és a jövőbe is a kultúrán,
képzőművészeten át vezet az utunk. Ezért talán nem túlzás, ha azt mondjuk: míg Pécs
Európa kulturális fővárosa, Hódmezővásárhely Európa kulturális kisvárosa lehet
– zárta gondolatait a polgármester.
Félretette előre megírt beszédét Szőcs
Géza a megnyitó ünnepségen. Mint mondta, ennyi eredeti mű, eredeti hang között sértő
egy előre megírt beszéd, amely protokolláris és ebből kifolyólag közhelyes.
– A Vásárhelyi Őszi Tárlat egy
rendkívüli válasz arra a kérdésre, hogy a magyar kultúra mennyire fejnehéz,
azaz mennyire központosul a fővárosba. Öröm Budapesttől távol egy kulturális
megapoliszban járni, ahol ennyi csillogó szempárt és ennyi különleges alkotást
lehet látni egy tárlaton. Hódmezővásárhely a legjobb úton jár, hogy kulturális,
művészeti nagyhatalommá váljon hazánkban – fogalmazott a kultúráért felelős
államtitkár. – A tárlat rendkívüli kort élt meg, 57 éves, csakúgy, mint én
magam. Érdekes volna hazánk elmúlt több mint fél évszázadát a Vásárhelyi Őszi
Tárlatok alapján összefoglalni, hiszen ez a tárlat olyan, mint egy rovar
mozaikszeme. A szitakötő szeme számtalan apró felületből tevődik össze, amelyek
a valóság egy-egy részletét jelentik meg a rovar agyában. Ha itt körültekintünk,
a kortárs alkotók művei a minket övező valóság egy-egy szeletét, darabját,
részletét mutatják meg, amelyek alapján megláthatjuk, milyen a 2010. év
Magyarországa – mondta el beszédében az államtitkár.
A megnyitó keretében Sturcz János
művészettörténész értékelte a tárlat kiemelt alkotásait. Az ünnepség végén egy
bejelentésre is sor került: Szőcs Géza és dr. Lázár János a magyar művésztársadalomhoz
fordult és megkérte az alkotókat, hogy egy-egy mű felajánlásával segítsék a
vörösiszap sújtotta térségben élőket. A felajánlott alkotásokból aukciót
szerveznek.
A
Vásárhelyi Őszi Tárlatot egyedülálló módon 1954 óta minden esztendőben
megrendezik. A tárlat hazánk legjelentősebb hagyományokkal rendelkező kortárs
kiállítása, amely egyszerre biztosít képzőművészeti fórumot a festészet, a
grafika és a szobrászat képviselői számára.
Az 57.
Vásárhelyi Őszi Tárlaton 167 művész 270 alkotását láthatja a nagyközönség. A
meghatározó kulturális seregszemlén 132 festmény, 52 grafika, 84 szobrászati és
plasztikai mű, valamint 2 úgynevezett egyéb alkotás kerül kiállításra. A zsűrinek
588 képzőművészeti alkotásból kellett kiválasztania a kiállítandó műveket.
Ebben az esztendőben 248 művész adott be pályamunkát. A beérkezett kollekció
része volt 345 festmény, 94 grafika, 125 kisplasztika, érem, szobor és 24
„egyéb” mű.