Holokauszt-emlékmű avatásával, emlékkoncerttel, konferenciával és a vészkorszak helyi áldozatait bemutató albummal tisztelegnek a mártírok emléke előtt Hódmezővásárhelyen júniusban, a helyi zsidóság elhurcolásának hetvenedik évfordulóján – jelentette be Almási István polgármester szerdán az alföldi városban.
Az évforduló alkalmából június 15-én délután a zsinagóga kertjében fölavatják Nagy Attila szobrászművész és Rományi László iparművész Emlékezés-emlékeztetés című alkotását – mondta a politikus az emlékprogramokat bemutató sajtótájékoztatón. Hozzátette: ezután a zsinagóga előcsarnokában Rományi Lászlónak a holokauszt emlékére készült különleges installációiból nyílik kamarakiállítás.
Este a zsinagógában a Pénzügyőr Zenekar ad emlékkoncertet, Kapi-Horváth Ferenc dirigálásával a Rekviem csendül föl.
Az Emlékpont szervezésében másnap Fájó vesztésektől szívünk mélye vérzik – Zsidó sors a Dél-Alföldön címmel rendeznek konferenciát, amely nyitóelőadását Szita Szabolcs akadémikus tartja. A tanácskozás után mutatják be a Makó Imre levéltáros által szerkesztett Vihar és vész közepette című, a holokauszt hódmezővásárhelyi áldozataira emlékező hiánypótló kötet, amelyben a történeti áttekintésen túl egyedi, képes adatbázis is szerepel.
Idén a Múzeumok éjszakájának hódmezővásárhelyi programjai is az évfordulóhoz kapcsolódnak, a zsinagóga udvarán, a templomban, valamint az egykori izraelita népiskola épületében kialakított Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyen, amely máig az egyetlen állandó vidéki holokauszt-kiállítás az országban.
A helyi zsidó hitközség minden évben – így idén is – június utolsó hétvégéjén tartja az elszármazottak találkozóját és megemlékezését a vészkorszak mártírjairól.
Dél-Magyarország zsidóságát a gettósítási rendelet elfogadása, 1944. április 26-a után nem sokkal ugyanolyan gyorsan és módszeresen gyűjtötték össze, mint az ország más részein. Hódmezővásárhelyen azonban gettó felállítására – köszönhetően Beretzk Pál polgármester-helyettes és a helyi közigazgatás ellenállásának – kivételes módon nem került sor.
A zsidóság deportálása 1944. június 16-án reggel kezdődött a városban, az embereket a zsinagóga udvarára hajtották, majd június 17-én terelték őket a Nagyállomásra. A marhavagonok csaknem 750 emberrel két nap veszteglés után 19-én este érkeztek Szegedre, ahol az elhurcoltak az elhagyott téglagyárba kerültek.
A vásárhelyieket a szegedi gyűjtőtábor többi rabjával együtt június utolsó napjaiban deportálták az auschwitzi megsemmisítő-, valamint a Bécs melletti strasshofi koncentrációs táborba.
Makó Imre levéltáros kutatásai szerint a vészkorszak vásárhelyi áldozatainak száma négyszázra tehető. Legtöbbjük a haláltáborokban, valamint a munkaszolgálat során halt meg, két család a deportálás elől öngyilkosságba menekült, egy pedig a kamenyec-podolszki vérengzésének esett áldozatul.
(MTI)