Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Holokauszt-emléknap – Lázár János: a magyar állam egyes vezetőit személyes felelősség terhelte

Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bűnöket, és nemcsak mások felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a nemzetközi holokauszt-emléknapon az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában hétfő este tartott ünnepi megemlékezésen.

“A magyar állam egyes vezetőit súlyos, személyes felelősség terheli a magyar zsidók deportálásáért. Saját polgáraik halálra ítéléséért” – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar állam nem volt képes megvédeni saját polgárait, de nem is követett el minden tőle telhetőt – tette hozzá.

Lázár János Magyarország számára nemzeti tragédiának nevezte a holokausztot. Egyfelől azért, mert minden tizedik, az auschwitzi tábornak pedig minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, másfelől pedig azért, mert nemcsak az áldozatok, de a bűnösök közül is sokan magyarok voltak. “A holokauszt a magyarok számára ősi, bibliai bűn: testvérgyilkosság. Tagadása, elárulása mindannak, amire a kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk épült. Magyarságunk elárulása is” – emelte ki.

A francia és a nemzetközi, köztük a magyar zsidó közösség személyiségei, valamint Franciaországban akkreditált diplomaták és az UNESCO vendégei előtt tartott beszédében az államtitkár elmondta, hogy “a kommunista diktatúra éveiben a felejtéspolitika, a kollektív amnézia kultúrája hiúsította meg a szembenézést, a múlt bevallását, s ezáltal a katarzist is, amely nélkül nincs megtisztulás, nincs újrakezdés”.

“De a katarzissal adós maradt – a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltozás után megszülető – szabad Magyarország is (…) Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság” – fogalmazott Lázár.

Az államtitkár szerint a 70. évforduló egyik legfontosabb üzenete az, hogy “a magyar állam soha többé nem engedi el egyetlen polgára kezét sem, (…) megvédi minden fiát és lányát, megvédi őket a gyilkos szándékoktól, a külső ellenségtől és a belső árulástól”. Magyarország megtanulta a történelmi leckét és azt nem is engedi elfelejteni senkinek – hangsúlyozta.

Lázár János elmondta, a magyar kormány célja, hogy “a holokauszt magyarországi emlékévét a szembenézés idejévé tegye, fordulóponttá a szabad Magyarország történelmében”. Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy “nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy az iskolában elsajátított nemzeti emlékezet és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölnek, végre nem mondanak egymásnak ellent”. A holokauszt-emlékév ezért a tanításról szól, miután az államtitkár szerint az iskola egyik legfőbb feladata az, hogy ne történhessenek meg újra a hetven évvel ezelőtti események.

Azt is a magyar kormány céljaként jelölte meg, hogy “a 21. században kizárólag úgy lehessen magyar felnőtté válni, hogy az ember éppúgy ismeri a magyarok önmaguk ellen elkövetett bűneit, ahogy az embermentő magyarok emlékezetét is”, mert a felejtés rájuk is vonatkozott az elmúlt évtizedekben.

“A megkésett bűnbánat gyakorlása közben sem eshetünk át a ló túlsó oldalára. Abba a hibába, hogy nem beszélünk a jókról is (…) Emlékeznünk kell a jóságra, az emberségre is, amelyet a bátrak a legembertelenebb időkben is megőriztek (…) a magyar igazakra is, akik honfitársaik életével együtt megmentették Magyarország becsületét is” – mondta Lázár.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-én nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává. Azóta az UNESCO a franciaországi Soá Alapítvánnyal közösen minden évben megemlékezik az évfordulóról.

Miután az UNESCO fővédnökségét vállalt a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév keretében megrendezésre kerülő programok felett, a szervezet idei megemlékezésnek Magyarország volt a díszvendége. Lázár János délelőtt Irina Bokovával, az UNESCO főigazgatójával látogatást tett a párizsi holokauszt-emlékközpontban, délután pedig az UNESCO székházban rendezett tudományos rendezvényeken vett részt.

A programok az USC Shoah Alapítvány, a nemzetközi tankönyvek kutatásával foglalkozó Georg Eckert Intézet, az UNESCO Nemzetközi Oktatási Irodája, valamint a görög, a lengyel, a német, a francia és a magyar UNESCO-képviselet támogatásával valósultak meg.

Lázár János az MTI-nek elmondta, hogy az UNESCO-nak egy olyan kidolgozott oktatási programja van a holokauszt tanítására, amely átvehető Magyarországon. A magyar kormány célja, hogy társadalmi szervezetek, civil mozgalmak és iskolai közösségek ennek segítségével rendezzenek 2014-ben megemlékezéseket azért, hogy a fiatalok elgondolkozhassanak azon, hogy mi történt 1944-ben, és hogy ez a jövőben hogyan kerülhető el. A kormányzat a helyi zsidó közösséggel közösen szervezendő eseményekre irányuló kezdeményezésekre 1,8 milliárd forintot biztosított. Az országos megemlékezéssorozatnak így az oktatás kerül majd a középpontjába – jelezte Lázár.

Az UNESCO-székházában a holokausztoktatásról nemzetközi szemináriumon a tankkönyvek magyarországi helyzetéről Szőnyi Andrea szakértő (Zachor Alapítvány, USC Shoah Alapítvány) tartott előadást. A rendezvény kísérő programjai között levetítették Groó Diana rendező Regina című dokumentumfilmjét az első női rabbiról.

(MTI)